AKIK SZERETETRE VÁGYNÁK

64

Sok szó esik mostanában az egyre növekvő szegénységről, éhezésről. Én a gyerekekről szeretnék írni, azokról a gyerekekről, akik éheznek, de nem a szó szoros értelmében, hanem lelki éhségtől szenvednek. Szülői szeretetre, gondoskodásra vágynak, de ezt nem kapják meg, mert otthagyták, kitették őket.
A nagyszőlősi ifjúsági hittancsoport néhány tagja 1995-től rendszeresen látogatja a kórházban hagyott gyerekeket. Sajnos, sok ilyen gyerek van, főleg újszülöttek, akiket szüleik nehéz anyagi körülményeikre vagy egyéb okokra hivatkozva hagynak ott. A csecsemőosztályon a segítségünk abból áll, hogy megetetjük, tisztába tesszük a gyerekeket, esetleg elaltatjuk őket. A nagyobbak esetében már sokkal több alkalom nyílik az örömszerzésre: sétálunk, játszunk velük, mesélünk nekik. Mesehallgatás közben ragyogó szemmel figyelnek minket, majd kérik, hogy máskor is jöjjünk el hozzájuk. Nagyon tudnak örülni annak a néhány szem édességnek, amit szétosztunk közöttük. De 2-3 órába minden igyekezetünk ellenére sem sűríthetjük bele azt a „szeretetmennyiséget”, amit ezek a csöppségek igényelnének, s főleg amennyire szükségük lenne. Nem pótolhatjuk a szülői szeretetet. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy felesleges, amit csinálunk, de mi csak enyhíteni tudunk a szeretetéhségen. Egyébként nekünk is sok örömet jelent látni a gyerekek vidámságtól csillogó szemét, amint meglátnak minket.
Remélem, részünkről nem mulandó lelkesedés ez, hanem a további kapcsolattartás alapköve, amire még nagyobb odaadással és szeretettel ledönthetetlen falakat építhetünk. Jó lenne, ha növekedne csoportunk létszáma. Ha többen lennénk, gyakrabban látogathatnánk a gyerekeket.
Hálásak vagyunk a ferences atyáknak és Roska Péternek, aki diakónusként tevékenykedett Nagyszőlősön, hogy kezdeményezői voltak ennek a tevékenységnek, és minket is belevontak ebbe a szolgálatba.
Jó lenne, ha az ifjúság nyitott szemmel járna, észrevenné és megtalálná azokat az embereket, akik segítő szóra, tettekre, gondoskodásra várnak. Úgy hiszem, a mi kis csoportunk megtalálta…

Huszti Ivett, Nagyszőlős