Bibliodrámáztunk…

842
kep

Második alkalommal indult bibliodráma-csoport Beregszászban.
Egy év szünet után idén április 5-én újra találkozhattunk Bakonyi Zsófiával és Csőke Barbarával, két budapesti bibliodráma- vezetővel, akik a beregszászi római-katolikus plébánia nagytermében tartották a foglalkozást.

Nagy örömmel és kíváncsisággal jöttünk össze újra. Hála Istennek a csoport új tagokkal is bővült, akik bátran bele mertek vágni ebbe az izgalmas és felejthetetlen kalandba.

 

Hogy miért is jó ez a kaland?

A bibliodrámának köszönhetően mindenképpen jobban megismerjük a Szentírást, hiszen a kiválasztott történetet többször elolvassuk, végiggondoljuk, elképzeljük, beleéljük magunkat, keressük azt az igét, amely kapcsolódik az életünkhöz, és végül életre keltjük a történetet a szerepjátékkal. Legalább ennyire fontos az is, hogy jobban megismerjük saját magunkat. Számtalan testi-lelki problémánk származik a gyenge önismeretből. Egy-egy alkalom során rengeteg információ bukkan fel a tudatalattiból, és ennek köszönhetően megértjük viselkedésünket, érzéseinket, félelmeinket, gátlásainkat. És mindezt egy csoport keretében élhetjük meg, ahol a jelenlévők segítik, támogatják egymást az Istenhez, önmagunkhoz vezető úton.

Egy-egy összejövetelnek megvan a maga kerete.

Az alkalom első része olyan játékokból, feladatokból áll, melyek elősegítetik a bibliai szakaszra való testi-lelki ráhangolódást. Mivel most új tagokkal is bővült a csoport, ezért ez alkalommal többnyire olyan játékok, feladatok kerültek sorra, melyek elősegítették a bemutatkozást, egymás megismerését, mindezt természetesen az önismeret jegyében.

A játék, bemelegítés után egy kis szünetet tartottunk, majd a téma, a történet következett, melyben szerepet választhattunk. A bibliodráma érdekessége, hogy nem csak személyek szerepét választhatjuk, hanem belebújhatunk akár egy jelenlévő állat, tárgy vagy akár egy érzés „bőrébe”. Mindehhez nem szükséges színészi tehetség, mivel a lényeg, hogy a résztvevők a maguk szerepében megtapasztalják a saját belső és külső érzésvilágukat, gondolataikat.

A szerepjátékot megbeszélés követte, melyen elmondhattuk, miért éppen azt a szerepet választottuk, hogyan éreztük magunkat ebben a szerepben, stb.

Bundáné Fehér Rita

Előző cikkHazai hírek, felhvások
Következő cikkVedrunai Szent Joakima, a spanyol nővér