Egymás felé áramló lehelet – Vianney Szent János gondolatai az Eucharisztiáról

1093

Jézus Krisztus módot talált rá, hogy felmenjen a mennybe és ugyanakkor itt maradjon a földön. Megalapította az imádásra méltó Eucharisztia szentségét, hogy velünk maradhasson és táplálhassa lelkünket; hogy vigasztalhasson és társunk lehessen.
(Szentbeszéd a szentáldozásról)

„A Jóisten megadta nekem a nagy kegyelmet, hogy semmit sem kaptam, amire támaszkodhatnék: sem tehetséget, sem bölcsességet, sem tudást, sem erőt, sem erényt. Ha megkísért a kétségbeesés, egyetlen menedékem van: a tabernákulum elé vetem magam, mint kiskutya a gazdája lábához.”
(Az arsi plébános benső élete)

Boldogabbak vagyunk azoknál, akik Jézus földi élete idején éltek, amikor csak egy helyen tartózkodott, hiszen ma a világ minden pontján megtalálhatjuk Őt az Oltáriszentségben.
(Elmélkedés az Eucharisztiáról 2.)

Szent Elek anyja a saját fiára ismert annak a koldusnak élettelen testében, aki harminc évig a palotája lépcsői alatt élt. „Ó mily későn ismertelek fel!” – zokogott. A lélek az élet elmúltával látja meg azt, akit az Eucharisztiában birtokolt…
(Elmélkedés az Eucharisztiáról)

Ha Urunk látja, hogy tiszta lelkek jönnek meglátogatni őt az Oltáriszentségben, rájuk mosolyog. Azzal az egyszerűséggel jönnek, ami oly kedves előtte.
(Katekézis a valóságos jelenlétről)

A Oltáriszentség előtt időzve nyissuk ki a szívünket; jó Istenünk is kinyitja az övét. Hozzá megyünk, ő pedig hozzánk; az egyik, hogy kérjen, a másik, hogy befogadjon. Olyan lesz ez, mint egymás felé áramló lehelet.
(Katekézis a valóságos jelenlétről)

Ha éjjel felébredsz, gondolatban járulj hamar a tabernákulum elé, és mondd: „Íme, Uram, eljöttem, hogy imádjalak, dicsőítselek, hálát adjak, szeresselek, és veled legyek az angyalokkal együtt.”
(Szabály)

Mily kedves az Eucharisztiában jelen lévő Urunknak az a röpke negyedóra, amit haszontalan elfoglaltságainktól lopunk el, hogy imádkozzunk, hogy meglátogassuk és vigasztaljuk őt!
(Katekézis a valóságos jelenlétről)

Sokszor gondolok arra, hogy amikor az Oltáriszentségben imádjuk Urunkat, mindent megkapunk, amit kívánunk, ha nagyon élő hittel és nagyon tiszta szívvel kérjük.
(Katekézis az imádságról)

Forrás: Thoughts of the Curé D’Ars, TAN Books 1984

Előző cikkKrisztus a mennybe fölmene, alleluja!
Következő cikkImaoldal