Imaoldal

71

Krisztus, te megnyitod szemünket szereteted csodájára. Mióta föltámadtál, Szentlelked által mindenkihez elmégy, akárhol éljen. De te, Föltámadott Urunk, még ennél is jobban szeretsz minket, mert ha el is homályosul előttünk jelenléted, megszólítasz minket: Itt vagyok! Jöjj, kövess engem! Jöjj, és megtalálod életed értelmét! Jöjj, és fölfedezed, hol találhatsz szívednek nyugalmat.

Roger testvér imája

Istenem, bocsánat!
Bocsásd meg gyermekkorom sértéseit,
felnőttkorom sok rettenetes bűnét,
mindazt, amit a mai napig elkövettem
a jelen pillanatig.

Segíts, Istenem,
ítéld bennem halálra a régi gonosz,
langyos, hűtlen, gyönge, határozatlan,
elbágyadt embert,
és “teremts bennem új szívet”!

Neked szentelem életem második felének
minden pillanatát.
Add, hogy jövőm
teljes ellentétben legyen múltammal,
hogy jövőm fizessen a múltért,
hogy mindig a te akaratodat tegyem,
hogy minden pillanatban megdicsőítselek
a te akaratod mértéke szerint.

/Boldog Charles de Foucauld/

Kérünk, Urunk Istenünk, taníts bennünket arra, hogy helyesen kérjük tőled azt, ami javunkra szolgál! Te kormányozd életünk hajóját magad felé, minden viharven lélek csendes kikötője! Mutasd meg az irányt, amerre mennünk kell! Újítsd meg bennünk az engedelmesség lelkületét! Lelked zabolázza meg féktelen érzékeinket! Vezess, és adj erőt ahhoz, ami igaz javunk: hogy megtartsuk törvényeidet, és minden tevékenységünkben folyton örvendjünk a te csodálatos és felüdítő jelenlétednek! Tiéd minden szent dicsérete és magasztalása mindörökké. Ámen.

Szent Baziliosz imája

A keresztények olyan emberek, akik nagy reménységet hordanak szívükben. Nem azért, mert remélik, hogy vállalkozásaik jobban sikerülnek; nem is azért, mert azt hiszik, a sorscsapások elkerülik őket. Reményüknek neve van és arca: Jézus Krisztus, a megfeszített, a feltámadott, biztosítja őket, hogy a sokszor látszólag értelem és remény nélküli életfonaluk kibogozódik, amikor visszatér, hogy új eget, új földet alkosson. Új város születik.

Oscar Saier érsek

A tékozlófiú imája

Uram, az én esztelen tetteim
versenyre kelnek a tékozló fiúéval,
és mint ő tette, most én is lábadhoz borulok,
sírva kérem bocsánatodat,
ne vess meg engem, Mindenség Királya!
Tégy méltóvá engem
halhatatlan asztalod lakomájára,
bár menyegzős köntösöm
régen elvesztettem,
bemocskoltam a tőled kapott fehér ruhámat.
Irgalmasságodban
ajándékozz meg vele újra engem,
Uram, Mindenség Királya!

 /Romanusz dalköltő a VI. századból/

Tedd, amit bírsz,
kérj többet, mint amit bírsz
és Ő segít, hogy bírjad.

Tékozló fiú, aki ott vagy a mennyben,
fiú, akit megmentett a bizalom,
aki ezer meg ezer tékozlónak vagy példaképe,
fiatalember, akit megborzasztott a messzeség,
a bún üressége, a szülői ház fájó hiánya, segíts,
hogy ebben a félelmetes éjszakában
tudjak imádkozni a tékozló szülőkért,
akiknek az a bűnük,
hogy kiforgatják Jézus példabeszédét,
kitörlik lelkűkből az örök Atya képét.
Szüntelenül imádkozom
a tékozlófiú bátyjának megtéréséért.
Folyton fülemben cseng
a rettenetes figyelmeztetés:
“Az első felébredt bűnéből.
És a második mikor riad fel –
az erényességéből?”

/Dom Helder Camara brazil érsek imája/