Májusi érdekességek

78

Fagyosszentek

A három fagyosszent: Pongrác, Szervác és Bonifác. Mind a hárman a negyedik században éltek s vértanúhalált haltak. Egy jámbor népi legenda szerint haláluknak köze volt a fagyhoz. Ez azonban így nem fedi a valóságot. Egész egyszerűen ünnepük naptári helye (május 12., 13., 14.) miatt lettek ők a fagyosszentek. Ősi megfigyelés szerint a májusi melegedő idő ezekben a napokban hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagy is előfordulhat. Ez a tavaszi fagy a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti, ezért a nép nagyon félt ettől az időtől.

Loretó

Az olasz zarándokhely neve szinte minden hívő előtt ismert, hiszen innen terjedt el az egész világra a loretói litánia, amit májusban rendszeresen imádkozunk. Az olasz városka bazilikájának közepén egy különös építésű házacska ékeskedik: a Casa Santa, a Szent Ház. A legenda szerint ez a Szent Család názáreti hajléka, amit angyalok helyeztek át a Szentföldről ide. A régebbi időkben még külön ünnepnapja is volt, december 10-e, A loretói szent ház csodás áthelyezése címen.
Aki szeretné megtekinteni, milyen is volt a házacska, amelyben Jézus felnőtt, de nem tud elutazni Loretóba – elég, ha Magyarországon indul zarándoklatra, ugyanis ott is megcsodálhatja annak pontos mását! Nem egy helyen építettek az eredetivel a legkisebb részletében is megegyező loretói házacskát.
Magyarországon a leghíresebb (és a legszebb) talán a győri kármelita templomban található. A téglalap alakú kápolna területe pontosan 36 négyzetméter, s bár ilyen kicsi, a loretói „minta” szerint egy nyugati és egy keleti bejárata is van. Ablaka nincs. Téglából épült, s belseje nagyrészt vakolatlan. A kápolnában láthatjuk a loretói kegyszobor mintájára készült Szerecsen vagy Fekete Madonna-szobrot. A magyar nép azért nevezte el így, mivel a Szűzanya és a karján ülő Kisjézus arcát nemes, fekete tüzű ébenfából faragták.

Loretói litánia

Templomainkban május hónap minden napján felhangzik a loretói litánia. Ismerkedjünk meg az imádság néhány különleges, a mai fülnek szokatlanul, szinte érthetetlenül csengő Mária-megszólításával!

Igazság tükre

A Szűzanya tökéletes tükörképe Isten igazságának; benne még csak az árnyéka sem volt meg annak, ami az igazsággal ellenkezne.

Bölcsesség széke

A „szék” a mai székhely szavunknak felel meg. Mária lelke az örök Bölcsesség székhelye. Lelki edény, tiszteletes edény, ájtatosság jeles edénye A Szűzanya hivatása az volt, hogy mint valami szent edény, magába fogadja az Üdvözítőt. De az Ószövetségben az edény (héberül keli) annyit is jelent, mint fegyver. Ebben az értelemben arra utal, hogy Mária segítségünk a sátán elleni küzdelemben.

Titkos értelmű rózsa (Rosa mystica)

A rózsát szinte minden kor embere a legszebb, legtökéletesebb virágnak tartja. Nincs a földön művész, aki képes volna a rózsaszirom szép színét, alakját, bájos vonalait, gyöngéd szövetét, csodálatosan kedves hajtásait és kellemes illatát utánozni. Remekműve az a Teremtőnek – akárcsak a Szűzanya.

Dávid király tornya

A Szűzanyára is vonatkoztatott kedveskedő megszólítás az Énekek Énekéből származik, ahol a Jegyes így beszél arájához: „Nyakad olyan karcsú, amilyennek Dávid tornya épült. Ezer kerek pajzs függ rajta, mint vitézek pajzsa” (Én 4,4).

Elefántcsonttorony

Ez a megszólítás az előző kiegészítése: amikor a Szűzanyát hatalmas vártoronyhoz hasonlítjuk, akkor nem közönséges, kövekből épült bástyára gondolunk, hanem olyanra, amely egészen nemes anyagból készült. De miért éppen elefántcsontból? Talán mert egyike a legszebb és miniatűr művészi faragványokra legalkalmasabb anyagoknak. Ellentétben a kövek keménységével, hangsúlyozza a Szűzanya végtelen szelídségét.

Mária aranyház

Róma rettenetes zsarnokának, a keresztények félelmetes üldözőjének, Nérónak agyában született meg a gondolat, hogy építtet magának egy óriási méretű palotát, amely majd magában foglalja mindazt a szépséget, amit az ő korának művészete alkotni s az ő mérhetetlen gazdagsága megvalósítani képes. Az „aranyház” (ő maga nevezte így el) Róma városának nagyobbik felét foglalta volna el, nem egyetlen, egységes épületként, hanem csodaszép városrészként, tele pazar fényű palotákkal, kertekkel, művészi kutakkal, berkekkel. Néró aranyháza sohasem épült fel egészen. Isten azonban csakugyan épített magának egy aranyházat, és megvalósította benne mindazt a szépséget és tökéletességet, amelyre csak az Ő mindenhatósága képes: s ez a Boldogságos Szűz Mária.

Frigynek szent szekrénye

A frigyszekrény vagy más néven frigyláda elkészítéséről az Ószövetségben olvashatunk, a Kivonulás könyvének 25. fejezetében (10-22). A frigyszekrény volt az ószövetségi istentisztelet középpontja, a zsidó vallás legszentebb tárgya. Isten jelenlétét jelképezte népe körében. Az ószövetségi frigyszekrény azért előképe Máriának, mert az ő méhe rejtette magába a köztünk lévő Istent, az Emmánuelt.

Nagy Alexandra Ádám kapujától a zsoltárokig c. könyve alapján