Mária hite, mint életút

698

A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket. Milyen értelemben volt út Mária hite? Abban az értelemben, hogy egész életében Fiát követte. Fia az út, a zarándokút! Előrehaladni a hitben, ebben a spirituális zarándoklatban, ami a hit, nem más, mint az, hogy követjük Jézust, hallgatjuk szavát,

hagyjuk, hogy vezessen, megfigyeljük, hogyan viselkedik és nyomaiba lépünk, hozzá hasonlóan érzünk és viselkedünk: alázattal, irgalommal, testvéreinkhez közel. Ugyanakkor szilárdan elutasítjuk az álszentséget, a képmutatást, a bálványimádást. Jézus útja a végsőkig tartó hűséges szeretet útja, egészen az életáldozatig, a keresztig tartó út. Ezért a hit útja a kereszten át vezet, és Mária ezt megértette kezdettől fogva, amikor Heródes meg akarta ölni az újszülött Jézust. Később ez a kereszt egyre mélyebbé vált, amikor Jézust elutasították: akkor Mária hite szembenézett a meg nem értéssel, a megvetéssel, majd elérkezett Jézus „órája”, kínszenvedésének órája: akkor Mária hite az éjszakában világító lángocska volt. Nagyszombat éjszakáján Mária virrasztott.

Lángocskája, kicsiny, de világos, égve maradt egészen a feltámadás hajnaláig, és amikor eljutott hozzá a hír, hogy a sírboltot üresen találták, akkor szívét elárasztotta a hit öröme, a Jézus Krisztus halálába és feltámadásába vetett keresztény hit öröme. Ez Mária és az egész egyház hitbeli zarándokútjának csúcspontja. Milyen a mi hitünk? Mint Mária, mi is égve tartjuk hitünk lángját a nehéz, sötét pillanatokban? Rendelkezem- e a hit örömével?

(Elhangzott 2013. október 12-én.)

Türelem és szeretet legyen bennünk, mint Máriában

Türelemmel viseljük a nehézségeket, és szeretettel győzzük le a rosszat. Ezek a kegyelmek a keresztények sajátosságai. Nem könnyű türelemmel elviselni a nehézségeket, amikor kívülről jönnek, vagy amikor belső, szívbéli, lelki problémákról van szó. De tűrni nem csupán annyit jelent, hogy elviseljük a nehézséget.

Tűrni azt jelenti, hogy magunkra vesszük a nehézséget, és azt erővel a magasba emeljük, hogy a nehézség ne alacsonyítson le bennünket. Erővel a magasba emelni: ez a keresztény erény. Szent Pál több ízben is szól erről. Tűrni, elviselni – nem azt jelenti, hogy hagyjuk, hogy a nehézség győzzön. Azt jelenti, hogy a kereszténynek van ereje ahhoz, hogy ne leeressze, hanem felemelje karját. Ez nem könnyű, mert elbátortalanodunk, kedvünk lenne leereszteni karunkat és ezt mondani: tegyük meg, amire képesek vagyunk, de semmi többet. De tűrni és elviselni kegyelmet jelent, amit kérnünk kell a nehézségekben.

A másik kegyelem, amelyért a pápa fohászkodott: a szeretettel való győzelem. Lehet sokféleképpen győzni, de a kegyelem, amit ma kérünk, az a szeretet révén aratott győzelem. Ez nem könnyű. Amikor sok ellenségünk van, akik annyi szenvedést okoznak, nem könnyű szeretettel győzni. Kedvünk lenne bosszút állni, visszafizetni az ellenségnek. A szeretet az a szelídség, amit Jézus tanított nekünk, az az igazi győzelem! János apostol így mondja nekünk az első levélben: „Ez a mi győzelmünk: a mi hitünk”. A mi hitünk éppen ez: hiszünk Jézusban, aki megtanította nekünk a szeretetet, és arra tanított, hogy mindenkit szeressünk. Akkor bizonyítjuk be, hogy szeretetben élünk, amikor imádkozunk ellenségeinkért.

Nem könnyű imádkozni ellenségeinkért, azokért, akik szenvedést okoznak nekünk. De vereséget szenvedő keresztények vagyunk, ha nem bocsátunk meg ellenségeinknek, és ha nem imádkozunk értük. Hány és hány szomorú, elbátortalanodott kereszténnyel találkozunk, mert nem használták ki azt a kegyelmet, hogy türelemmel viseljék el a nehézségeket, és szeretettel győzzenek a rossz felett!

Ezért kérjük a Szűzanyát: esdje ki számunkra azt a kegyelmet, hogy türelemmel viseljük a szenvedést, és szeretettel győzedelmeskedjünk. Olyan sokan – idős férfiak és nők – már megtették ezt az utat! Szép nézni őket, szép a tekintetük, ami a belső boldogságot tükrözi. Nem beszélnek sokat, de türelmes a szívük és tele van szeretettel.

Tudják, mit jelent megbocsátani az ellenségnek, tudják, mit jelent imádkozni az ellenségért. Sok ilyen keresztény van.

(Elhangzott 2013. május 24-én, Mária, Keresztények Segítsége ünnepén.) Ferenc pápa Máriáról, Jézus Anyjáról

forrás: Vatikáni Rádió

Előző cikkPÜNKÖSD
Következő cikkImaoldal