Mit jelent megtérni?

93

Az ember teremtmény, életének forrása Isten. Teremtője üzen neki és közli vele, hogy szeretetből teremtette, közösségben akar vele élni, hogy örökké boldoggá tegye. Itt a földön léte töredékes. Szomjúságot, fájdalmas űrt tapasztal meg, amit egyedül Isten tud teljesen betölteni. A teremtményt életének Teremtőjéhez olyan bensőséges kapcsolat fűzi, mint senki máshoz. Életének célja tehát Isten.

Megtérni azt jelenti, hogy az ember felismeri ezt, és megindul ezen az úton. Átveszi Jézus gondolkodásmódját és az Ország logikája szerint rendezi be életét (Ehhez szükséges az a fordulat, amellyel az „én” helyett a „te” kerül középpontba). Hisz Isten szeretetében, amelynek alapján reménye van az örök életre. Viszonozza Isten szeretetét és szeretetből cselekszik. Mindennek forrása az élő Isten imádása (szentségimádás!). A megtért ember életében elsőbbséget ad Istennek.

Igen fontos része a megtérésnek: bízni abban, hogy a Teremtő jobban tudja, mint én, hogy mi válik javamra. A Tízparancsolat olyan, mint a mosógép használati utasítása: ha valaki saját maga szabja meg, hogyan kell helyesen használni a gépet, akkor használat után rongyokban szedheti ki belőle életét. Különösen aktuális ez a kérdés manapság, amikor az erkölcsi relativizmus véleménydiktatúrája érvényesül a médiában, és e rendszernek egyre több „papja” van. Már Szent Pál levelei beszámolnak arról, hogyan lehet megélni Jézushoz való tartozásunkat egy ilyesféle társadalomban. „Ne hasonuljatok ehhez a világhoz!” – figyelmezteti a rómaiakat. (Róm 12,3).

Isten parancsainak elfogadása után a következő lépés az lehet, hogy észreveszem: Ő vezet engem, terve van az életemmel. Azonban még ez is csak a kezdet ahhoz képest, amikor felismerem Őt magát, aki életem célja és beteljesülése. (A tánciskolában én először csak a lépésekre tudtam figyelni, aztán vettem észre, hogy milyen szép zenéhez igazodhat a mozgásom. A legnagyobb felismerés az volt, hogy van valaki, akivel én táncolok, és a tánc egyfajta párbeszéd. Életünk táncában is megtanuljuk a törvény lépéseit, majd felfigyelünk arra, hogy tervszerűség, harmónia van az életünkben, de a legnagyobb dolog, hogy létünk maga dialógus, párbeszéd Valakivel, Aki szeret és vezet minket, Akire rábízhatjuk magunkat!)

Jézus követésének útja, az Atyában való feltétlen bizalom és a Neki való engedelmesség útja nem kényelmes, széles út, hanem nehéz, meredek ösvény. Bizony mi is sokszor elbukunk. A jónak és a rossznak választóvonala minden ember szíve közepén húzódik. Csodálatos lehetőség a gyónás. (A gyóntató számára is, hiszen embertestvére megtérésének tanújává válhat.) Naponta újra felvenni a keresztjét csak az az ember tudja, aki Jézus mellett éli életét, aki mindennap keresi az Atya akaratát. Ebben nagyon nagy támasz egy jó lelki vezető. Életünket legközelebbről családtagjaink, közvetlen munkatársaink látják. Ők vajon mit mondanának, ha megkérdezném tőlük, hogy miben szorulnék rá leginkább életem megváltoztatására? Sokszor kifelé, a világ felé olyan nagyszerűnek látszunk…

Roska Péter atya
forrás: www.esztergomi-ersekseg.hu