A MUNKÁCSI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ RÖVID TÖRTÉNETE (1. rész)

Krisztus számára nincs faji és nemzeti megkülönböztetés, neki minden ember kedves, függetlenül attól, ki hová tartozik. Sajnos, régebben nem így volt ez még a keresztények előtt sem. Hazánkban a török kiűzése után az osztrák császárok mindent megtettek, hogy elnyomják a magyarok érdekeit. De még sanyarúbb sors jutott osztályrészül a románoknak és a ruthénoknak. Ez a két nemzet a bizánci elszakadt (1054) keleti egyházban élte meg a hitét. Hosszú 600 évnek kellett eltelnie, míg újra egyesültek a katolikus egyházzal. Ezt nevezzük latin szóval UNlÓ-nak. A ruthénok vagy másképp a ruszinok 1396-ban jöttek be nagyobb tömegben Kárpátaljára Korjatovics Tódor podóliai fejedelem vezetésével, aki nagybátyja, a litván fejedelem elől menekülni kényszerült hazájából. Kb.l4l4-ben halt meg. Magyarország akkori királyától, Zsigmondtól a munkácsi végvárat kapta meg, nagy terjedelmű földbirtokkal és erdőkkel. Közel Munkácshoz, a Csernek-hegyen bazilita monostort alapított, mely hosszú ideig a magyarországi ruszinok egyházi, kulturális és szellemi életének központja volt. A XV. század végén már püspökük volt a ruszinoknak e helyen. Taraszovics Bazil püspök idejében, 1646. április 24-én az ungvári római katolikus templomban Parthén Péter bizánci rítusú szerzetes imádságos és szervező munkája révén 63 görög szertartású pap tette le a hitvallást a római egyházzal való egyesülésre (1646-1996). A politikai helyzet úgy hozta, hogy ezalatt Taraszovics püspök börtönben volt, mivel a protestáns I.Rákóczi György erdélyi fejedelem meg akarta akadályozni az unió létrejöttét. Taraszovics halála után a papok Parthén Pétert emelték püspökké. Az ő irányítása alatt (1651-1664) már 400 páp vállalta az egységet. A pápa is elismerte püspöknek. 1652-ből egy okmány bizonyítja, hogy 6 vármegye főesperesei és papjai kifejezik a katolikus egyházhoz való csatlakozásukat a következő feltételekkel:
1. A görög szertartás ép marad.
2. A papság maga választja püspökeit.
3. A papság egyenlő jogokat élvezhet a római egyház papjaival, vagyis nem lesznek a helybéli földesurak jobbágyai.
A földesurak önző és kicsinyes viselkedésük miatt nehezen egyeztek bele a görög papok felszabadításába, és ezért nem támogatták az UNIO-t. Ezekben a nehéz évtizedekben az egri püspök a munkácsi egyházmegye hívei és papjai felett joghatóságot gyakorolt. Jelentősen támogatta az UNIÓ érdekeit Lippai György esztergomi érsek. Az ungvári unió (1646) és a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség hivatalos és önálló működése között (1771) 125 év telt el. Érdemes odafigyelni, hogy a munkácsi főpásztorok 1623 után már nem „a ruthének püspöke” megszólítást használták, hanem a „görög egyházak püspöke” kifejezést. Ez a címzésváltozás elmondja, hogy a kialakuló egyházmegyében otthon érezhették magukat a ruthénok, a szlovákok, a románok és a magyarok. Parthén püspök halála után 25 évig betöltetlen maradt a püspöki szék, és a következő két püspök is (Camelis József és Bizánci György) csak az egri püspök helynöke volt. A munkácsi egyházmegye egyik legkiválóbb főpásztora Olsavszky Emmánuel volt, aki irányítása idején (1743-1767) sokat tett a püspökség alapvető problémáinak megoldásáért. Szepes vármegyében született. Igyekezett hívei számára vallási és kulturális felemelkedést biztosítani. Munkácson olyan iskolát állított fel, mely az alapvető ismeretek elsajátítását biztosította (1744). Az iskola tankönyveit a püspök maga állította össze. A görög katolikus papokat külön képezte. Papneveldét is alapított. Kétnyelvű magyar-ószláv hittankönyveket nyomtatott. A magyar kiadványokért feljelentették és megdorgálták, de mégis megkapta rájuk az engedélyt Mária Terézia királynőtől. Mint gondos pásztor, végiglátogatta az egyházközségeket, és 675 egyházmegyei papot, majdnem 100 szerzetest és 300 görög katolikus kántortanítót írt össze. Olsavszky püspök atya kérte a pápát, hogy vessen véget a görög katolikusok alárendelt állapotának, mely őket az egri püspökséghez fűzte. Tilos volt ugyanis görög templomot építeni, úgyhogy egész Szabolcsban pl. csak Nagykállóban és Aranyoson volt kőtemplomuk. A többi helyen viszont csodaszép és műértéssel épített fatemplomok álltak. Még ma is meg lehet őket csodálni. Ebben az időben 40 kő- és 801 fatemplom épült a hívek jóvoltából. A hatalmas termetű, minden nép ügyét és az egyház egységét lelkesen munkáló főpapot az általa felszentelt máriapócsi templomban temették el.

(folytatjuk)