A pápa Afrikában

807

XVI. Benedek pápa március 18-23. között apostoli látogatást tett Afrikában. Útja során Kamerunt és Angolát kereste fel. Az alábbiakban betekintést nyújtunk a hatnapos program legfontosabb mozzanataiba.

Missziós üzenet Angolának Március 21-én, szombaton délelőtt XVI. Benedek pápa szentmisét mutatott be az angolai főváros Szent Pálról elnevezett templomában. A szertartáson angolai és Sao Tomé-i püspökök, papok, valamint lelkiségi mozgalmak képviselői és katekéták vettek részt.

„Nagy öröm tölt el, hogy itt lehetek ma veletek, akik munkatársaim vagytok az Úr szőlőjében”, ahol azért dolgozunk, hogy elkészítsük az isteni irgalom borát és balzsamként öntsük azoknak az embereknek a sebeire, akik oly sokat szenvedtek – mondta beszédében a Szentatya.

Ma rajtatok múlik – folytatta a pápa -, hogy a Feltámadt Krisztusban való hitet felajánljátok honfitársaitoknak. Sokan közülük még rosszindulatú és fenyegető szellemek félelmében élnek.

Vannak, akik még az utcagyerekeket és az időseket is elítélik, mert varázslóknak tartják őket. Ki megy el közéjük, hogy hirdesse nekik Krisztust, aki a halál és minden sötét hatalom fölött győzedelmeskedett? Lehet, hogy lesznek, akik tiltakoznak: Miért nem hagyjuk őket békén? Nekik is igazuk van és nekünk is. Éljünk mindannyian békében, hagyjunk mindenkit olyannak, amilyenek. Azonban ha meg vagyunk győződve és megtapasztaltuk, hogy Krisztus nélkül hiányzik valami az életünkből, nyugodtak lehetünk afelől, hogy nem követünk el igazságtalanságot, ha bemutatjuk nekik Krisztust és így felkínáljuk számukra a lehetőséget, hogy igazán önmaguk lehessenek és örülhessenek új életüknek. Igen, ezt kell tennünk. Kötelességünk, hogy mindenkinek felajánljuk az örök élet elérésének útját – hangsúlyozta a pápa, majd ezekkel a szavakkal zárta beszédét: Engedjük, hogy az emberi szegénység találkozzon az isteni irgalmassággal!

A jövő bennetek van – Benedek pápa találkozása angolai fiatalokkal Afrikai apostoli látogatásának ötödik napján, március 22-én, szombat délután a Szentatya több ezer fiatallal találkozott a luandai Coqueiros Stadionban. Hozzájuk intézett beszédében Benedek pápa arra bátorította a fiatalokat, hogy Istennel építsék jövőjüket.

Beszédében Benedek pápa külön szólt azokhoz a fiatalokhoz, akik a háború során elvesztették rokonaikat, barátaikat, súlyos sérüléseket szenvedtek vagy mozgáskorlátozottá váltak. „Nem nehéz elképzelni a sötét felhőket, amelyek még mindig árnyékot vetnek reményeitekre és álmaitokra.” János apostol szavaival bátorította őket: „Ne legyen nyugtalan a szívetek!” (Jn 14,1-2) A megújulás belülről indul meg – mondta a pápa -, s a mennyből kaptok erőt hozzá.

A magvetőről szóló példabeszédből idézve a pápa a fiatalokat magokhoz hasonlította, amelyekbe Isten a jövőt ültette. „Magok vagytok, amelyeket Isten vetett el a világban, magok, amelyekben mennyből fakadó erő van, a Szentlélek ereje. (…) A jövő formálásának hatalma bennetek van!”

Benedek pápa arra buzdította a fiatalokat, hogy minden bizonytalanság ellenére, amely még körülveszi őket, ne féljenek határozott döntéseket hozni. „Legyetek bátrak, merjetek határozottan dönteni, mert a valóságban csupán ezek a döntések nem rombolják le szabadságotokat, hanem a jó irányba vezetnek, segítve a továbbhaladásban és olyan dolgok elérésében, amelyek valóban megérik a fáradságot ebben az életben.” „Nincs kétség afelől, hogy az élet csak akkor éri meg a fáradságot, ha bátrak vagytok, készen vagytok a kalandra, ha bíztok Istenben, aki soha nem hagy el benneteket.” Beszéde végén a Szentatya arra hívta az angolai fiatalokat, hogy engedjék szabadon a Szentlélek bennük rejlő hatalmát, mert csupán így éri meg élni.

„Keljetek fel és induljatok!” – pápai szentmise Angolában Afrikai látogatásának utolsó előtti napján Benedek pápa szentmisét mutatott be Angolában. Rendőrségi adatok szerint a szabadtéren tartott szentmisén körülbelül egymillió ember vett részt. Szentbeszédében a pápa kiengesztelődésre, békére és igazságosságra hívta a kontinens lakóit.

A polgárháborúk, a gyűlölet és a bosszú pusztításai után Afrikának egy jobb jövőért kell dolgoznia – fogalmazott a Szentatya. Angolában és sok más afrikai államban a polgárháború nemcsak szörnyű anyagi károkat okozott, hanem családokat, közösségeket szakított szét, és reményeket döntött romba. „A gonosz sötét fellegei tragikus módon elhomályosították Afrikát.”

– Gondoljunk a háborúkra, a törzsi villongásokra, az etnikai konfliktusokra, a kapzsiságra, amelyek összetörték az emberek szívét, rabszolgaságba taszították a szegényeket és elrabolták a jövő generáció javait – folytatta a pápa.

Az Evangélium arra tanít bennünket, hogy csak a kiengesztelődés, az igazi kiengesztelődés hozhatja meg a megtérés, az új gondolkodásmód gyümölcseit. Csak Isten szeretetének ereje változtathatja meg a szívünket és győzhet a bűn és a megosztottság felett, csak Isten kegyelméből kaphatunk új szívet. […] Azért jöttem Afrikába, hogy a megbocsátás, a remény és a Krisztusban való új élet üzenetét hirdessem nektek.

Arra kérlek benneteket, imádkozzatok azért, hogy ezen a hatalmas kontinensen minden keresztény megtapasztalhassa Isten irgalmas szeretetének gyógyító erejét.

Benedek pápa felemelte szavát az abortusz, a hamis utópiák és a kábítószerfogyasztás ellen, és arra buzdította a híveket, hogy ne hagyják meggyengülni a házasság és a család intézményét. Ezek a rosszak az önzésből származnak, amely elszigeteli az egyes embert, szétszakítja a családokat és összerombolja a nagylelkűség és az önmegtagadás lelkületét.

Mindez elkerülhetetlenül a hedonizmushoz, a drogokhoz, a szexuális felelőtlenséghez, a házasság meggyengüléséhez, a családok megroppanásához és az emberi élet abortusz általi elpusztításához vezet.

Afrika összes fiataljához így szólt a pápa: Ti vagytok országaitok jövője, egy jobb holnap ígérete. Növekedjetek a Krisztussal való barátságban, aki az út, az igazság és az élet. A pápa arra biztatta a fiatalokat, hogy evangelizálják társaikat és példaadásukkal vezessék el őket az Evangéliumhoz.

Az új életet apró gesztusokkal kell elkezdeni – hangsúlyozta Benedek pápa. A keresztényeknek meg kell mutatniuk, hogy szeretik felebarátaikat fajra, etnikumra vagy nyelvre való tekintet nélkül. A szentmise első olvasmányára (2Krón 36,23) utalva a pápa felhívást intézett az angolaiakhoz és az Afrika déli részén élő népekhez: „Keljetek fel, induljatok! Nézzetek teljes bizalommal a jövőbe, bízzatok Isten ígéreteiben és éljetek az Ő igazságában!” Így lehet a jövő generációinak a tartós kiengesztelődést, az igazságosságot és a békét örökül hagyni.

Magyar Kurír

A pápa a remény üzenetét vitte el Afrikának A Szentatya kiváló fogadtatásban részesült mind Kamerunban, mind pedig Angolában, s ez nagy örömmel töltötte el és bátorítást jelentett számára – mondta Federico Lombardi szentszéki szóvivő, a Vatikáni Rádió főigazgatója. A pápa az afrikai valóság minden fontos, aktuális témájával foglalkozott. XVI. Benedek a reménység üzenetét vitte el az afrikaiaknak. A helyi egyház azon erőihez fordult, amelyektől az egyház és tágabb értelemben véve az egész afrikai lakosság jövője függ. Jelentőségteljesek voltak ebből a szempontból a fiatalokkal és a női mozgalmak képviselőivel való találkozásai, hozzájuk intézett üzenetei. A pápa kiemelte a nők érvényesülésének fontosságát mind a társadalomban, mind az egyházban, elismerve, hogy a nők központi szerepet töltenek be az egész földrész fejlődésében – mondta a szentszéki szóvivő. Az Egyház fejlődésről alkotott felfogása a személy tiszteletén, az egyes személybe, méltóságába és lehetőségeibe vetett bizalmon alapul, hangsúlyozva minden ember felelősségét és képességeit. Erre alapozva lehet igazságos, harmonikus társadalmat építeni. E felfogás teljes mértékben különbözik a politikai és gazdasági nagyhatalmak Afrika iránti magatartásától, amely gyakran a születéskorlátozásra szorítkozik, olyan módszerek árán is, amelyek nem tartják tiszteletben az emberi természetet. Gazdasági és pénzügyi műveletekkel óriási erőforrásokat összpontosítanak a politikai vezetők kezében, amelyek végül a korrupció csatornáin keresztül tűnnek el.

A pápalátogatás minden fél megelégedésére szolgált. Az előző évekhez hasonlóan a Szentatya most is elmondhatta: apostoli útja célja a bátorítás és a támogatás volt, ugyanakkor számára is megerősítő volt vendéglátói szeretete, lelkesedése, bizalma. A pápa teljes odaadással végezte szolgálatát Afrikában. A helyi lakosok örömmel fogadták, Benedek pápa látogatása minden bizonnyal sok gyümölcsöt terem – mondta Federico Lombardi szentszéki szóvivő.

„Az afrikaiak megértették a pápa üzenetét, a nyugati médiumok nem” A nyugati sajtó a félretájékoztatásról adott példát, igyekezett elhomályosítani a pápa afrikai látogatásának igazi jelentőségét – erről tettek közzé nyilatkozatot március 25-én a kameruni püspökök, utalva többek között a XVI. Benedek pápa óvszerhasználatot kommentáló szavai nyomán keletkezett médiumvitára.

Ezek a sajtóorgánumok elhanyagolták a pápa üzenetének alapvető pontjait, amelyek az Afrikát sújtó szegénységre, a földrész kiengesztelődés, igazság és béke utáni vágyára vonatkoztak.

A kameruni püspökök „nagyon súlyosnak” nevezik egyes médiumok hozzáállását. Az óvszerhasználat körül kialakult vita elhomályosította számtalan afrikai drámáját, akik más, nem közismert betegségek, szegénység, igazságtalanság vagy testvérháborúk következtében halnak meg. Nem kapnak figyelmet azok a rendkívüli erőfeszítések sem, amelyeket az afrikai helyi egyház tesz, hogy leküzdje az AIDS csapásait. Ezen a téren számos katolikus szervezet dolgozik elkötelezetten: befogadják a betegeket, illetve orvosi és lelkigondozást nyújtanak nekik.

A nyugati tömegtájékoztatási eszközökkel ellentétben a kameruniak jól megértették, örömmel és lelkesedéssel fogadták be XVI. Benedek pápa tanítását, s megmutatták legendás vendégszeretetüket – olvassuk az ország főpásztorainak nyilatkozatában. A kameruni püspökök arra is emlékeztetnek, hogy az egyház nem veti meg az AIDS-betegeket, és tanításával egyáltalán nem segíti elő a betegség terjedését, mint ahogy ezt egyes médiumok állítják – írja a Vatikáni Rádió.

Az egyház továbbra is tevékenyen kiveszi részét a betegség elleni küzdelem számos formájából.

Erkölcsi tekintélyként kötelessége, hogy emlékeztesse a keresztényeket: minden házasságon kívüli szexuális érintkezés hozzájárulhat az AIDS terjedéséhez. Ezért fontos az egyedülállók önmegtartóztatása és a házasságban élők hűsége – olvassuk a kameruni főpásztorok március 25-én kiadott nyilatkozatában.

A dakari érsek is felszólalt a pápa védelmében Nem kell, hogy a nyugati világ gyámkodjon Afrika felett – mondta Théodore-Adrien Sarr bíboros, dakari érsek a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában. Az érsek bírálta a médiumok egyoldalú beszámolóit a pápának az AIDS elleni küzdelemről kifejtett szavairól. „Engedje meg végre a Nyugat, hogy az afrikaiak úgy reagáljanak, ahogy helyesnek tartják. Az afrikaiak saját felfogásuk szerint élnek és saját felfogásuk szerint gondolkodnak. A Nyugatnak nem kell helyettünk véleményt alkotnia.” „Erről az utazásról olyan sok szépet és fontosat meg lehetett volna írni, azonban egyeseknek csak a konfliktuskeresésen járt az esze. Egyre fontosabb lenne, hogy a nyugati világ és az ott élő emberek ne képzeljék azt, hogy csak ők az igazság letéteményesei és csak az ő véleményük számít.”

Magyar Kurír

Véget ért a pápa afrikai látogatása Afrikai útjának végén Benedek pápa a világ javainak igazságos elosztására figyelmeztett. A generációk, nemzetek és kontinensek közötti szolidaritás felépítéséhez a leginkább szükséget szenvedő emberek előtt kell perspektívát nyitnunk – figyelmeztetett a pápa a luandai repülőtéren mondott búcsúbeszédében.

A leginkább szükséget szenvedő népek reményeinek valóra váltása elsőrendű feladat – hangsúlyozta a pápa. „Szívünkben nem lelhetünk békét, amíg testvéreink élelmiszerben, munkában, szállásban vagy más alapvető javakban hiányt szenvednek” – fogalmazott.

„Testvéreim, afrikai barátaim, kedves angolaiak! Soha ne lankadjatok a béke előmozdításában, a megbocsátás gesztusainak gyakorlásában és a nemzeti megbékélésért tett erőfeszítésekben, hogy az erőszak sohase kerekedjen felül a párbeszéden, a félelem ne győzzön a bizalom felett, és a gyűlölet ne oltsa ki a testvéri szeretetet. Mindez akkor lehetséges, ha egymásban ugyanannak az Atyának, a Mennyei Atyának gyermekeit látjátok. Isten áldja Angolát!

Isten áldja minden gyermekét! És áldja meg ennek a szeretett nemzetnek a jelenét és jövőjét! Isten veletek!” – zárta beszédét a Szentatya.

A Magyar Kurír hírei alapján

Előző cikkSzent Ilona, avagy Szent Heléna
Következő cikkA húsvéti szent három nap történéseiről