2008. október 4-én tartották a Tranzitus szertartását a Nagyszőlősi Ferences Rendházban. 17 órakor kezdődött az ünnepi szentmise, melyet a rendház szerzetespapjai és Majnek Antal püspök – a rendház egykori tagja – tartottak.
Szentbeszédében Bán Jónás házfőnök arról beszélt, mi a szegénység és az engedelmesség igazi jelentése. Szent Ferenc szegény volt; ez azonban nem azt jelentette, hogy nem volt semmije, de vágyott utána. A szegénység azt jelenti: odaajándékozom önmagamat, nem pedig magam helyett valamit, így Ferenc számára a szegénység nem cél volt, hanem az értünk szegénnyé lett Krisztus követésének az útja. Hasonlít ez a jegyességhez: ott is önmagát ajándékozza az ember, az eljegyzési ajándék csak jelkép. Szent Ferenc is ilyen komolyan gondolta a szegénység úrnővel való eljegyzését. Ferenc engedelmes is volt: nem félelemből, hanem szeretetből.
Akit az ember szeret, annak teljesíteni akarja kérését. Az engedelmesség az akarat odahajlása nélkül csupán csak félelemből született parancsteljesítés. Akkor viszonyulunk helyesen Istenhez, hanem azt kérjük, hogy segítsen megtenni, amit kiterveltünk, hanem ha azt kérdezzük tőle: Uram, mit akarsz, hogy tegyek?
A szentmise után került sor a Tranzitus szertartására, mellyel Szent Ferenc boldog haláláról emlékeznek meg a ferencesek világszerte. A rövid, de annál bensőségesebb szertartás arra emlékeztet: mindannyiunknak lehet ilyen boldog halála, melyből nem hiányzik az elválás fájdalma, de amit felülmúl az Isten iránti mélységes bizalom és vágyakozás, és a küszöbön álló találkozás boldogsága.
A szertartást a rendház tagjai vezették: Bán Jónás házfőnök, Nádor Albert, Lengyel Donát atyák és Varga Tarziciusz testvér, Majnek Antal püspökkel és Szulincsák Sándor huszti plébánossal együtt. A szertartás végén a házfőnök ünnepélyes áldást adott a jelenlévő hívekre, majd agapéra hívtak mindenkit, aki velük ünnepelt.
Pápai Zsuzsanna