A nagyszőlősi plébánia életében felejthetetlen nap emelkedett ki a szürke hétköznapokból: június 27-én a Szent József bölcsőde-óvoda udvarán életük egyik mérföldkövét: óvodai ballagásukat ünnepelhették a kicsiny gyermekek. A kis hölgyek és urak meseszép ruhákat öltöttek, mindannyian hercegnők és királyfiak lehettek ezen a napon. Meseviláguknak utolsó napja volt ez, mivel most már kezükbe kell venniük a tollat, füzetet és könyvet, és más világot kell megismerniük.
Csodálatos dalokkal búcsúztak az óvodában töltött eleinte nehéz, majd érdekes és szép napjaiktól. Búcsút vettek az ovis társaktól, a kisebbek pedig verses útravalóval búcsúztak ballagó társaiktól.
Búcsút vettek édes dadáiktól, Natáliától és Viktóriától, valamint az óvodában anyát helyettesítő óvónéniktől, Fazekas Andreától és Petruska Máriától.
A szülők is megköszönték a szeretetteljes munkát és a fáradalmakat az óvónéniknek és a dadáknak, s kérték a Jó Isten áldását további munkájukra, valamint bölcsességet, sok türelmet és kitartást a kis lurkókhoz. A ballagók megható versekkel és nagyon szép tánccal örvendeztették meg a szülői közönséget. Egyegy vers vagy ének könnyekig meghatotta a jelenlévőket. A záróének egy hálaadó ima volt. A zárótánc, mint minden ballagáson, nem más volt, mint egy keringő, melyet az oklevelek és az útravaló batyuk átnyújtása követett. Ezután helyett kapott a tánc és a mulatság: a zenés, szappanbuborékos, tortás, hangos nevetéses, vidám búcsúzkodás.
Nagyszőlősi plébánia