Bátor Botond, a pálosok rendfőnöke Kárpátalján

649
A pálos rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította a XIII. században. Jelenleg négy kolostorban élnek Magyarországon a szerzetesek. Bátor Botond rendfőnök tudta, hogy Kárpátalján is létezett valamikor egy pálos kolostor; itt-tartózkodása alatt derült ki, hogy ez épp Ungváron volt.

Milyennek látja Kárpátalját?
Kellemes meglepetés, sőt, öröm volt számomra a fogadtatás. Sok-sok ember jött el a lelkigyakorlatra. Az embereknek fontos a hit, és a hit által tudják a magyarságukat is megőrizni. A szentgyónásokon keresztül érzékeltem, hogy a hívek őszintén Jézushoz tartoznak. Ahogy máshol is a határon túli magyaroknál, itt is kiváló vendégszeretetben volt részem.

A mai korban hogyan tudja megélni a remeteséget egy pálos szerzetes?

Az idősebb atyák mindig arra törekedtek, hogy megéljék a szerzetesélet alapelemeit: közös imát, szentségimádást, egyéni visszavonulást, az esténkénti elcsendesedést. Egyébként is keressük az alkalmakat, amikor egyénileg is el lehet csendesedni, komolyan vesszük az évi lelkigyakorlatot. Úgy gondolom, hogy ez nem áll ellentétben azzal, hogy közben lelkipásztori munkát is végzünk.

Mivel motiválna egy szerzetesi hivatást érző kárpátaljai fiút, hogy a pálos rendet válassza?

A személyes találkozás a fontos. Ezenkívül vannak szórólapjaink. Úgy érzem azonban, ha országos kampányt is indítanánk, akkor se lenne több pálos. Pálosok akkor lesznek akár Magyarországon, akár Kárpátalján, ha lesznek nagycsaládok. Ha nincs nagycsalád, nincs pálos rend. Ez a kettő szorosan összefügg. Mint ahogy a magyarság sem azon múlik, hogy mennyire büszkén verjük a mellünket, hogy hány ezer évesek vagyunk, hanem hogy hány gyermek születik. Tehát nem a propaganda a fontos, hanem a keresztény életnek kell gyökeret vernie.

Az interjút készítette: Bundáné Fehér Rita
Előző cikkCasciai Szent Rita, a reménytelen helyzetek szentje
Következő cikkAz élet ünnepe Rahón – újból