A császlóci római katolikus templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel, így búcsúünnepe augusztus 15-én van. Ez a nap Szűz Mária mennybevételének napja, mely a katolikus vallás és a magyarság egyik legősibb és legnagyobb Mária-ünnepe.
Mi magyarok különleges helyzetben vagyunk, hiszen királyi égi édesanyánk van, mivel Szent István, első magyar királyunk e napon a Szűzanya oltalmába ajánlotta országát és népét.
A mai napig él az a szép szokás, hogy a környező településekről (Kisgejőc, Nagygejőc, Kincses, Korláthelmec, Kereknye, Ketergény, Ungvár) kisebb-nagyobb csoportok, zarándokok érkeznek a búcsús misére. Így volt ez az idei búcsúkor is, amelyet Császlócon régóta a napján ünnepelnek.
Pap Sándor császlóci plébános szentbeszédében Szűz Máriáról, az édesanyáról beszélt, őt állította példaképül a hívek elé. Máriának örök hálával tartozunk, hiszen világra szülte, gondozta Jézust, ott állt a keresztnél is, elfogadta Isten akaratát. Mária a tökéletes anya, aki szeplőtlen és bűntelen. A Szűzanya anyaságáért és hűségéért érdemli meg a megkülönböztetett tiszteletet, szelídségével, alázatosságával kiemelkedik az emberek közül, s példájával képes minket „irányítani”.
Sándor atya arról is szólt, hogy Nagyboldogasszony napja a katolikus egyház számára kiemelt jelentőségű ünnep, mivel Mária osztozott Szent Fia dicsőséges feltámadásában, testben és lélekben egyaránt a mennyországba jutott.
A szentmisét szentségi körmenet követte, ezután pedig a fatimai jelenések centenáriumához kapcsolódva a hívek együtt kérték a Szűzanya közbenjárását.
Mihalovicsné Tóth Krisztina, hitoktató
© Új Hajtás - Egyházmegyei Hatóság, Munkács 2006-2024.
Minden jog fenntartva!