Égi Édesanyánk keze

221
FATIMA, PORTUGAL - MAY 12: Worshippers hold candles during the Candles Lights procession as men carry a figure representing Our Lady Of Fatima at the Sanctuary of Fatima on May 12, 2017 in Fatima, Portugal. Pope Francis will be attending the Sanctuary of Fatima, in Portugal, on May 12 and 13 to canonize two Portuguese shepherds, Jacinta and Francisco Marto. It is said they were witnesses to the apparition of what they believed was the Virgin Mary, together with their aunt Lucia Santos, during the 100 anniversary. Thousands of pilgrims and worshippers from around the world are expected to gather at the centenary celebration. (Photo by Pablo Blazquez Dominguez/Getty Images)

2017 a Boldogságos Szűz Mária fatimai jelenéseinek 100. jubileuma. Szentatyánk, Ferenc pápa kezdeményezésére ebben az esztendőben kinyitjuk szívünket-lelkünket égi Édesanyánknak, hogy szentséges Fiának hívására megújítsuk a megtérés kegyelmeit, elmélyítsük imaéletünket, s a Boldogságos Szűz tiszteletével kifejezzük hódolatunkat Mennyei Atyánk hatalma és irgalmassága előtt. Gyakrabban imádkozzuk a rózsafüzért, hogy Krisztus Urunk köztünk tartózkodása idejének főbb eseményeire, tanítására irányítsuk figyelmünket. Az Ő feltámadása ad nekünk reményt az örök életre. Égi Édesanyánk pedig őrá mutat, hogy tegyük azt, amit mond (vö. Jn)

1981. május 13-án Szent II. János Pál pápa ellen merényletet követtek el: a török származású Ali Agcát felbérelték, hogy meggyilkolja a szentéletű egyházfőt. Amikor a Szentatya fölépült, s elhagyta a kórházat, első alkalommal ezt mondta többek között a híveknek, akik összegyűltek a Szent Péter téren 1981. augusztus 15-én: „Mindenben, ami aznap történt velem, éreztem azt a rendkívüli anyai szeretetet és gondoskodást, amely erősebbnek bizonyult a halálos golyónál.” Ezen esemény még jobban Fatima üzenete felé fordította a Szentatya figyelmét, aki elhatározta, hogy eleget tesz a Szeplőtelen Szűz kérésének, az egész világot – Oroszországgal együtt – fölajánlja a Boldogságos Szűzanya Szeplőtelen Szívének, mely fölajánlásra 1984. március 25-én, Urunk születésének hírüladása ünnepén került sor. Szent II. János Pál pápa tejlesen biztos volt benne – s vele együtt mi is –, hogy a Fatimai Szűzanya megvédte őt a gyilkos golyótól. Olyan ajándékot, kegyelmet kapott, mely nem egyszerűen csak meghosszabbítja egy ember földi életét. A Szent Szűznek célja volt vele: a súlyos helyzetben az egész világ figyelmét az ő jelenéseire irányította, hogy az ő figyelmeztetésére, felhívására, végső soron Krisztus Urunk meghívására egy szívvel-lélekkel kérjük a megtérés kegyelmét, imádkozzunk a békéért, engeszteljünk bűneinkért, és életünket megjobbítva Mennyei Atyánk országát valósítsuk meg. Így a Boldogságos Szűz anyai keze bennünket is vezérel, égi Édesanyánk oltalmazó szeretete és gondoskodása bennünket is féltve őriz.

A három portugáliai pásztorgyermeknek hatszor jelent meg a Szűzanya Cova da Iria (magyarul: a Béke völgye) lejtőjén. Azt kérte tőlük, hogy imádkozzák mindennap a rózsafüzért, imádkozzanak, engeszteljenek a bűnösök megtéréséért, tiszteljék Szűz Mária Szeplőtelen Szívét, valamint hogy a Szentatya ajánlja fel az egész világot, Oroszország külön említésével az ő Szeplőtelen Szívének, s hogy ez utóbbit mindig tudatosítsák a hívekben. A Boldogságos Szűzanya nem is kért ezen üzenetekben valami különlegeset, valami lehetetlent, valami nagyon újat. Igazából a pásztorgyermekek által megerősítette, hangsúlyozta az ima, az engesztelés, az áldozatvállalás, a bűnbánat fontosságát. Végső soron visszatérünk Keresztelő Szent János, sőt a próféták felhívásához, akik a bűnbánat útjára irányítják figyelmünket. Az Úr Jézus is a szeretet új parancsával egymás felé fordítja figyelmünket: viseljünk gondot azokra, akik igazán rászorulnak Istenünk irgalmára, aki felkelti napját jókra és gonoszokra, és üdvösségre hív valamennyiünket. Égi Édesanyánk visszatereli figyelmünket az ő szentséges Fiának üzenetére: a Mennyei Atya a tékozló fiúkat is hazavárja.

Gondolhatjuk, hogy száz éve más volt a világ, másként éltek az emberek, talán jobbak voltak egymáshoz, figyelmesebbek voltak. Sokban azonban nem különbözhettek, hiszen mindig mondania kellett valakinek, mi a helyes; több ezer éve is kellett hirdetni a bűnbánat és megtérés útját, lehetőségét, hogy a Teremtő mindig szereti teremtményét, és nem tagadja meg; akkor is kellett hirdetni a békét, az igazságosságot, voltak egyenlőségre törekvések, melyek nagyon lassan értek be. Mi sem vagyunk jobbak, mint elődeink, de rosszabbak sem. Mai korunk is nagyon sok mindent ad kezünkbe, amihez alkalmazkodunk. Egy egyszerű példa: ma még a szegényebb családokban is van lehetőség arra, hogy nemcsak hideg, hanem meleg víz is legyen. Talán fel sem merül kérdésként, hogyan lehet enélkül élni. Pillanat műve inni egy pohár vizet (már aki issza a friss vizet, s nem cukros-szénsavas löttyökkel oltja szomját), megmosni kezünket, zuhanyozni, elmosogatni, bekapcsolni a mosógépet… Pedig az első budapesti városi vízművek a XIX. század végén kezdte meg a működését; s a kutakból sem vezették be az emberek házaikba műanyag csöveken a vizet, hogy a bojler fölmelegítse azt. S ma hányan és hányan szomjaznak. Bizony, nekünk is szükségünk van a bűnbánatra, megtérésre, önmagunkba tekintésre, hogy segíteni tudjunk egymáson, különösen ami örök üdvösségünket illeti.

Égi Édesanyánk keze ma is jelen van. Ma is óv és féltve figyelmeztet bennünket: ne hanyagoljuk el az örök értékeket, melyek Mennyei Atyánk felé fordítják tekintetünket. Ma is, nekünk is hirdetnünk kell a megtérést, a bűnbánatot. Nemcsak Szent II. János Pál pápa kiváltsága volt, aki megmenekült a gyilkos golyótól, s a Fatimai Szűznek tulajdonította életben maradását. Még merénylője is elismerte, tapasztalt bérgyilkos lévén, hogy meg kellett volna halnia. Nevezett szentünk azonban nem hétköznapi módon tapasztalta meg a Szeplőtelen Szűz anyai oltalmát. Október 8-án mi, magyarok is köszöntjük édes Pátrónánkat. Könyörögjünk közbenjárásáért, hogy figyelmesek legyünk Fiának szavára. Szűzanyánk keze bennünket is oltalmazzon, különösen a pokolba vezető úttól. Ez az ő győzelme, diadala.
„Fatimai Szent Szűz, siettesd Szeplőtelen Szíved diadalát. Ámen.”

Béres István aknaszlatinai plébános