Görög Katolikus Ifjúsági Találkozó Tiszaújhelyen

174

Augusztus 11-e és 14-e között negyedik alkalommal került megrendezésre Tiszaújhelyen a Görög Katolikus Ifjúsági Találkozó. A lassan hagyománnyá váló rendezvény idén kicsit más volt az előzőekhez képest. 1998-ban ugyanis a 16 éven felüli korosztály számára már a negyedik, a 14-16 év közötti korosztály számára azonban ez volt az első találkozó. Ez utóbbi augusztus 6-a és 8-a között zajlott. Mindkét rendezvényre szép számmal érkeztek résztvevők a közeli és távoli falvakból egyaránt. Mindkét alkalommal a bűnbánat szentsége volt a téma. A kis Ifin az előadó Fedor Péter atya volt, aki Nyíregyházáról érkezett feleségével és két kisfiával. Alapjában véve a tékozló fiú történetén keresztül vezette végig a bűnbánat szentségének lényegét. Megvizsgáltuk a történet összes szereplőjét, és az atya vezetésével új dolgokra döbbentünk rá, annak ellenére, hogy a történet számunkra ismert volt. A délelőtti előadások és kiscsoportos megbeszélések után következett a finom és várva várt ebéd. A délután talán fárasztóan, de vidáman és izgalmasan telt az akadályverseny keretében. Este táncház szórakoztatta az ifjúságot, amelyhez a zenét Péterfalváról Pál Lajos és kis csapata szolgáltatta. Másnap a fórum és a szent liturgia tette rá a koronát a találkozóra.
Néhány nappal később újra benépesült névjegyeket viselő fiatalokkal a Tisza jobb partján fekvő falucska. Augusztus 11-én kezdődött a nagy Ifi, amely egy nappal hosszabb volt, mint az előző. Első este rögtön egy érdekes diameditációval üdvözölte az előadó, Papp Miklós atya (aki Vácról érkezett hozzánk) a találkozó résztvevőit. Az előttünk álló két teljes nap fárasztónak ígérkezett. Szerdán ugyanis három előadás és három kiscsoportos beszélgetés volt, ami igencsak igénybe vette az embert testileg és lelkileg egyaránt. Este újra Pál Lajosék vidámítottak minket egy Kazincbarcikáról érkezett citera együttessel közösen. Másnap (csütörtökön) egész napos gyalogtúra volt a program a közeli Fekete-hegyen. Itt volt móka, játék, kacagás, de előtte, természetesen, nagy akadályokkal kellett megküzdenie a kb. 150 fős társaságnak. Este a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásán vehettünk részt. A dráma, amit láthattunk, a XII. században élő Becket Szent Tamás érsekről szólt. A dráma címe: Gyilkosság a székesegyházban. Az előadás végére kellőképpen elfáradt mindenki, így jólesett a pihenés, alvás. Az utolsó nap – hagyomány szerint – fórummal és szent liturgiával zárult.
Reméljük, a találkozó összes résztvevője nemcsak ismeretségben, hanem lélekben is megújulva tért haza, hiszen a szervezőknek és a házigazdának, Orosz István atyának elsősorban ez volt a célja. Próbáljuk meg a helyes útra terel-
ni életünket, hogy a végén valóban Nagy Találkozásban; legyen részünk. Hiszen ez a találkozó itt, Tiszaújhelyen elsősorban arra buzdít minket, hogy Istennel találkozzunk,: és hogy megmaradjunk ebben a körülöttünk háborgó tengerhez hasonló zajos és zűrzavaros életben igazi, Istennek : tetsző, keresztény fiataloknak. Ezért imádkozzunk mindannyian egymásért, hogy megmaradjunk és találkozzunk.

Jöjj el és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennytől, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket!”

Nánásy Márta /Tiszaújlak/

BÁTORSÁGOT ÉS IGAZSÁGÉRZETET

Jézus mindig igazat mondott, pedig olyan volt, mint bárki közülünk.
Nem félt becsületesnek lenni; nem volt megalkuvó, és semmiben sem engedett.
Ó, ha nekem is ilyen önbizalmam és bátorságom volna!
Olyan gyakran érzem magam megalkuvásra készen.
Nincs bátorságom mindig azt mondani, amit gondolok, amit hiszek.
/Sokszor magam sem tudom, miben hiszek./
De, ha hűtlenné válok, kérlek, tartsd számon ezt, Istenem!
Jézus tudta, hogy ő kicsoda, honnan jött – és miért.
Én nem tudom ki vagyok, és mi az életem értelme.
Szeretnék, olyan lenni, mint ő.
Szeretnék együtt járni a kitaszítottakkal, és segíteni azoknak, akiknek szükségük van rám. S hogy ne féljek becsületesnek. lenni, és kiállni hitemért. És szenvedni is, ha kell, vagy meghalni.
Kérlek, vezess el a valódi igazságokhoz, Istenem! S ha rájuk találok, adj erőt, hogy ne csak szavakkal éljem meg őket, hanem teltekkel is!