Harag és megbocsátás

768

A harag és a megbocsátás – avagy hogyan
kezeljék haragjukat a házstársak

Amikor elfojtod azokat a dolgokat, amelyekkel nem akarsz együtt élni, nem igazán oldod meg a problémát: mert azt nem holtan, hanem élve temeted el. Benned fog élni és hatni!

Amikor egy ember bűnt követ el egy másik emberrel szemben, ez mindig eltávolítja őket egymástól. A Szentírás számos példával szolgál erre nézve, kezdve Ádámmal és Évával, akik – mielőtt bűnbe estek – közösségben éltek Istennel az éden-kertben. A bűn azonban nem csak Istentől távolította el őket, hanem egymástól is elidegenedtek. Ádám Évára hárította a bűnt, Éva pedig a kígyót vádolta.     Istennel való közösségünk tehát akkor áll helyre, ha beismerjük bűneinket, megköszönjük Istennek, hogy Krisztus megfizette helyettünk a büntetést, s végül elfogadjuk Isten megbocsátását.

Isten megbocsátása a minta, amelyet követnünk kell. A Szentírás arra szólít fel, hogy „bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban!” /Ef 4,327./

Az isteni minta két alapvető részből áll: a bűnös részéről szükséges a bűnök megvallása és a bűnbánat, ezt követi a megbocsátás. A Szentírásban ez a kettő elválaszthatatlan egymástól.

A megbocsátáshoz vezető utat minden harag esetén végig kell járnunk (jogos harag esetén ez egyenesen elengedhetetlen a kibéküléshez.) A megbocsátás útján három irányjelzőt találunk. Először is figyelmeztessük a vétkezőt, azaz hívjuk fel a figyelmét az általunk sérelmezett viselkedésre! Előbb azonban higgadjunk le, hogy mindezt szeretettel és a megbocsátás szándékával tehessük!

Másodszor, várjuk meg, hogy a másik fél megbánja helytelen cselekedetét! Ha elismeri, hogy hibát követett el, és elhatározza, hogy ez többé nem fordul elő, Jézus szavai szerint meg kell bocsátanunk neki.

Harmadszor, számolnunk kell azzal, hogy a bűn egyes következményei továbbra is fennállnak, még akkor is, ha a megbocsátás után a kapcsolat helyreáll. Időre van szükség a sebek begyógyulásához, főleg akkor, ha a bizalom megrendült. Lépéseket kell tennünk a kapcsolat helyreállítása érdekében, de nem háríthatjuk el a bűn minden következményét. Tudnunk kell, hogy a megbocsátás után is érezhetünk csalódást és haragot, valahányszor visszagondolunk a történtekre. Ilyenkor emlékeztessük magunkat arra, hogy a megbocsátás nem érzelem, hanem az a szándék és elhatározás, hogy elfogadjuk a másik személyt, bármit is tett! Mert a szeretet egyik megnyilvánulása az, hogy elfogadjuk a másik embert olyannak, amilyen, ez azt is jelenti, ha érezzük, hogy elfogadnak minket, akkor tudjuk, hogy szeretnek minket.

A haragkezelés hat lépése a házasságban élők számára, melynek segítségével a házastársak helyesen tudják kezelni a házastársuk iránt érzett haragjukat a következő:

1. Ismerjük el, hogy haragszunk! Akár jogos a haragunk, akár nem, ne ítéljük el magunkat érte! Inkább ismerjük el, és gondoljunk arra, hogy a harag önmagában nem bűn!
2. Egyezzünk meg abban, hogy haragunkat egymás tudomására hozzuk! Mondjuk el világosan, hogy haragszunk, és azt is, hogy miért: Ne várjuk meg, hogy társunk a viselkedésünk alapján találgatásra kényszerüljön.
3. Egyezzünk meg abban, hogy a dühkitörés – akár szóban, akár tettekben nyilvánul meg – a harag kifejezésének helytelen és kerülendő módja! Mindkettő tovább ront a helyzeten.
4. Egyezzünk meg abban, hogy magyarázatot kérünk, mielőtt ítélkeznénk! Emlékeztessük magunkat arra, hogy az első benyomás gyakran téves, és félreértéseken alapul! Igyekezzünk megismerni a társunk szempontjait! Lehet, hogy ezután egészen más fényben látjuk a történteket!
5. Egyezzünk meg abban, hogy mindketten a probléma megoldására törekszünk! Miután megismertük a másik fél nézőpontját, könnyebben találunk mindkettőnk számára megfelelő megoldást. Ha jogosan haragszunk, és társunk megbánta, amit tett, bocsássunk meg neki: ha ellenben mi vétettünk ellene, akkor nekünk kell bocsánatot kérnünk! Bármi is legyen a nézeteltérés oka, törekedjünk a kibékülésre.
6. Egyezzünk meg abban, hogy biztosítjuk egymást a szeretetünkről! Miután feloldottuk a haragot, újra erősítsük meg, hogy szeretjük egymást. Kedves házastársak! Ne feledjétek, a házasság, mint a legszorosabb emberi kapcsolat, a harag táptalaja. Mivel meghitt kapcsolatról van szó, a harag káros hatásai fokozottan érvényesülnek. Gondoljátok át a harag kezelésének hatlépcsős stratégiáját! Gondoljatok arra is, gyermekeitek számára példát adtok az ő jövendő életük haragkezelésére. Felelősek vagytok egymásért és gyermekeitekért is. Mert életünket azok formálják, akik szeretnek bennünket, és azok, akik megtagadják tőlünk a szeretetüket.

Babály András

Előző cikkPuskás Ferencről és a sportról
Következő cikkIsten gyermekeit neveljük