Húsvéti stációk az öröm útján

„…vallásos életünk húsvéttól megtorpan. Elkezdi a húsvéti szünetet. Krisztus föltámadt… igen, ő boldog… ő már biztonságban van. Befutott. Visszavonult a men.- nybe. Jól végzett munkája után kiérdemelte a pihenést, nyugdíjba ment… Miután Jézus számára a szenvedés órája elmúlt, nem tudunk vele mit kezdeni, nem látjuk, hogy mi szerepünk lenne még mellette… Pedig van abban valami nyakas önzés, ha barátunk bajában ugyan részt veszünk … örömében azonban nem akarunk osztozni… Olyan ez, mintha holmi gyászvitézek volnánk, foglalkozásunk a sírás volna; mintha temetkezési vállalat szakemberei lennénk…”

E gondolatokkal kezdi Louis Evely elmélkedés-sorozatát, amellyel néhány évtizede új hagyományt teremtett.

Nagyböjti gyakorlatunk, a keresztúti ájtatosság több évszázados múltra tekint vissza – gyökerei egészen a keresztes hadjáratok koráig nyúlnak -, húsvét utáni párja viszont nem volt. A szerző szavai gondolkodóba ejtenek: „Melyikünk imádkozik a föltámadt Krisztus képe előtt?… Ha csak a keresztet ismerem, nem jelenik meg életemben a húsvét, nem megyek át a halálból az életre.” – Érdemes megfontolnunk, hogy legnagyobb ünnepünk eredeti neve: „Pascha”, ami átvonulást is jelent…

Az öröm útjának állomásai

I. Jézus föltámad halottaiból
II. A tanítványok látják az üres sírban hagyott lepleket
III. Jézus megjelenik Mária Magdolnának
IV. Jézus megjelenik az emmauszi tanítványoknak
V. Az emmauszi tanítványok fölismerik Jézust a kenyértörésben
VI. Jézus megjelenik a tizenegy apostolnak
VII. Jézus hatalmat ad tanítványainak a bűnök bocsánatára
VIII. Jézus megjelenik Tamásnak
IX. Jézus megjelenik az apostoloknak Tibériás tavánál
X. Jézus átadja a főhatalmat Péternek
XI. Jézus tanítványait a világba küldi
XII. Jézus a mennybe megy
XIII. Az apostolok Máriával együtt imádkozva várják
a Szentlélek eljövetelét
XIV. Krisztus elküldi a Szentlelket