Imaoldal

Nem lehet nehéz hinnetek, hogy Isten teremtette a mennyet és a földet, Ő irányít mindent, és Ő vezet el mindent a teljességig. Nem lehet nehéz éreznetek, hogy olyan közel vagyok hozzátok, „mint aki arcához emeli a csecsemőt”.

/Oz 11,4/

Nem lehet nehéz meggyőződnötök arról, hogy élettörténetetek úgy kereszteződik az enyémmel, mint két szerelmi történet…

/Carlo Caretto: Isten látta, hogy ez jó/

Uram, Istenem, ég és föld Teremtője,
hatalmas Királyom, aki erős kezeddel
engem képedre és hasonlatosságodra
alkottál, ki vagyok én,
hogy megemlékezel rólam?
Alighogy teremtetted az embert,
máris úrrá tetted,
mert a legbensőségesebb asztalt terítetted neki
a gyönyörűség Paradicsomában;
a megváltás után azonban egészen
más asztalt készítettél számára;
magadat adtad ugyanis
étkül és táplálékul.
Uram, honnan ez a nagy bőkezűség?

/Bayloni Szent Pascal/

Az ember akkor lesz naggyá, ha saját műve fölé emelkedik, és már csak Istent látja. Ekkor éri el teljes mértékét. De ez nehéz, nagyon nehéz. Isten az embert meghívja az ő követésére, s ő átadja magát egészen egy műnek…
De az Isten nem valamit vár az embertől, hanem őt magát akarja. Az ember nem üdvözül cselekedetei által, bármilyen jók is legyenek azok. Saját magának kell Isten művévé válnia…

/P. Eloi Leclerc OFM: Egy szegény ember bölcsessége/

Követni őt csak néhány lépésre is, tiszta szeretettel lehet, és tovább mindig emberibb emberként, és még tovább emberségünk krisztusiasságával, áldozatos Jézus-ragaszkodással lehet, amíg az angyalok nem fognak tiltakozni, hogy megálljunk: emberek vagyunk. Ne akarjunk se többek, se kevesebbek lenni. Csak Krisztus-követő emberek!

/Juhász Ferenc/

Paul Claudel:

Áldott légy, Istenem,
hogy megszabadítottál bálványaimtól:
és így most már Rajtad kívül
nem imádok
se Isist, se Osirist,
se az Igazságosságot, se a Haladást,
vagy a Természet Törvényeit,
vagy a Művészetet,
vagy a Szépséget…
Senki mást, csak egyedül Téged!

Irgalmas és könyörületes Urunk,
bocsásd meg törvényszegéseinket,
igazságtalanságainkat,
botlásainkat és vétkeinket,
ne említsd fel szolgáidnak
és szolgálóidnak bűnét,
hanem tégy tisztává minket
igazságod tisztításával,
irányítsd lépteinket az igazságosságban
és abban, ami méltányos,
hogy szívünk alázatosságában járjunk,
azt tegyük, ami szép, ami előtted
és vezetőink előtt tetszésre talál.
Igen, Uralkodónk,
mutasd meg arcodat felettünk,
hatalmas kezed oltalmazzon bennünket,
fölséges karoddal szabadíts
meg minden bűntől,
ments meg bennünket mindazoktól,
akik igazságtalanul gyűlölnek minket.
Adj békességet, egyetértést nekünk,
és mindenkinek, aki ezt a földet lakja,
ahogyan megadtad atyáinknak,
akik hitben és igazságban
méltó módon hívtak segítségül téged.

/Római Szent Kelemen/