Kérdések és válaszok a depresszióról

722

Hová tűnt az öröm?
Kérdések és válaszok a depresszió kapcsán

A modern világ betegségei között a depresszió a 4. helyen áll azok közül, amelyet a társadalom és a beteg számára a legnehezebb elviselni. Mi ez a jelenség? Honnan ismerhető fel? Hogyan viszonyuljunk hozzá? Kiket érint? Elkerülhetik-e a hívő keresztények? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alábbi írásban.

Péter 38 éves fiatalember, rendezett családi háttérrel. Két hónapja semmihez sincs már kedve és ereje, az addig kedvelt dolgok (munka, hobbi, család) már nem okoznak örömet neki. Rosszul alszik, már hajnali négy órakor ébren van. Önbizalmát vesztett, keserű ember lett, aki ráadásul úgy érzi, hogy elhagyta őt az Isten. Hiába kezdett el vitaminokat szedni, sportolni, többet imádkozni, a helyzet nem változott, csak rosszabbodott. Mi történhetett vele?

Péter és a hozzá hasonlóan nehéz helyzetbe került emberek általában a környezetük részéről is meg nem értéssel találkoznak. Családtagjaik, barátaik először csak biztatják őket, hogy most csak „rossz passzban vannak”, nemsokára jobban lesznek, majd türelmetlenül követelik tőlük, hogy szedjék már össze magukat és élvezzék az életet, végül – legrosszabb esetben – már kerülik őket, mert kellemetlen az örökké lehangolt, szenvedő ember látványa, akinek nem tudnak segíteni, akinek állapota előtt tehetetlenül állnak. Pedig ezek az emberek legtöbbször nem tudnak magukon segíteni, szükségük van a környezetük támogatására, arra, hogy megfelelő kezelésre vigyék őket.

Az említett példában szereplő Péter súlyos depresszióban szenved. A depresszió betegség, épp olyan, mint egy influenza vagy vakbélgyulladás. A beteg nem tehet arról, hogy depressziós lesz. Az idejében kapott segítség megrövidítheti a betegség lefolyását, és segíthet, hogy az enyhe depresszió ne váljon súlyosabbá.

Honnan ismerhető fel a súlyos depresszió? Az alábbi táblázatban találjuk azokat az ismérveket, amelyek közül legalább négynek minimum két héten át csaknem mindennap jelentkeznie kell ahhoz, hogy a depresszió gyanúja felmerüljön:

1. étvágytalanság, jelentős vagy nagy súlyveszteség (diéta nélkül) vagy pedig megnövekedett étvágy súlynövekedéssel;

2. álmatlanság vagy aluszékonyság;

3. belső és külső nyugtalanság és lelassulás;

4. az érdeklődés vagy az öröm elvesztése minden megszokott tevékenységben vagy a nemi ösztön gyengülése;
5. az életerő elvesztése, kimerültség;

6. az értéktelenség érzése, a beteg önmagát hibáztatja és/vagy túlzott mértékű és indokolatlan bűntudatot érez;

7. a beteg csökkent gondolkodási és összpontosítási képességre, döntésképtelenségre panaszkodik;

8. halállal kapcsolatos gondolatai, öngyilkossági gondolatai vannak¹

A depresszióval mindig változatos testi tünetek is járnak. Az ókorban ezt a betegséget a „nedvek hiányával” jellemezték: szájszárazság, emésztőnedvek hiánya, emésztési zavarok, székrekedés kísérheti. Esetleg jelentkezhet nyomás és szorítás érzése a torokban és a mellkason, szívdobogás, szívszorulás stb.²

Az enyhe depressziók rövid lefolyásúak és enyhébbek a tüneteik. Ha például valaki néhány napra nyomott hangulatba kerül, rosszul alszik a gondjai miatt, még nem jelenti azt, hogy súlyos depresszióban szenved. A panaszokat mégis komolyan kell venni, mert esetleg súlyosabbá válhat a betegsége.

A depresszió kialakulásának okairól sok elmélet létezik. Annyi bizonyos, hogy test és lélek nem választható szét, és az embert ért hatások mind testi, mind lelki téren jelentkeznek. Sok ember agyi anyagcseréjének van valamilyen alkati eredetű zavara, amely sebezhetővé teszi a külső megterheléssel szemben. Amennyiben az ilyen emberek stresszhelyzetbe kerülnek, depreszszióval reagálnak. Ahogyan a lelki zavarok testi panaszokat is kiválthatnak, úgy a testi betegségek hatására is kialakulhat depresszió. (Pl. magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívgyengeség kapcsán kevesebb oxigén jut az idegsejtekhez, és depresszió lehet az eredménye.) A depressziónak különféle formáit ismerjük.

Az enyhe és középsúlyos depresszió kapcsán általában arról van szó, hogy az ember az Œt ért negatív élményekre hogyan reagál. Ez attól függ, hogyan gondolkodik, hogyan értékel egy-egy eseményt. Például egy hozzátartozó halála után kialakult nyomott hangulat miatt kimerülhetnek az agynak a biokémiai tartalékai, amelynek során csökken az örömre és a pozitív világszemléletre való képesség. Az ember mindent sötéten kezd látni: önmagát, a környezetét, a jövőt.

A depressziós állapot a test üzenetét is közvetítheti: „Túl sokat dolgozol, túlerőltetted magad. Állj meg!” Vagy épp ezt: „Miért nem tudsz ezen a sérelmen felülkerekedni? Honnan van az önbecsülésed?” Az enyhébb depressziónál általában a negatív gondolatok fokozhatják az állapotot. A keresztény hit fontos ilyenkor, mert reményt közvetít, bátorít és az Isten felé irányíthatja az ember tekintetét. Ilyen esetben a hit valóban segíthet a depresszió leküzdésében.

A depresszió okozta szenvedések kimozdíthatják az embert a mindennapos kerékvágásból, és oda juttatják, hogy elgondolkodjon az élete tulajdonképpeni értelmén. Ilyen esetben ez a nehéz helyzet az újrakezdés lehetőségévé válhat. A súlyos depresszióban szenvedő embereknél általában nincsen kimutatható ok az életesemények és a betegség kialakulása között. Sokszor mindenük megvan, örülhetnének az életnek, de nem tudnak, mert szervezetükben valami felborult, és kialakult a depresszió. Gyakran kiderül ezekről a betegekről, hogy családjukban, rokonságukban vannak, voltak „búskomorságban” szenvedő tagok.

Mit tegyünk a depressziós beteggel? Mindenekelőtt álljunk mellé, bármennyire megterhelő is lehet számunkra. Sokkal könnyebb a gyógyulás, ha tudjuk, van, akire számíthatunk. Ha rövid időn belül nem javul a depresszió, mielőbb vigyük orvoshoz (pszichiáterhez) a beteget. Nagyon sok jó gyógyszer létezik, amely segítségével meggyógyítható a depresszió. A gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápiás ellátás is elengedhetetlenül szükséges, ahol az orvos beszélget a beteggel, és speciális módszert alkalmazva elősegíti a gyógyulást.

Vajon a hívő keresztény ember is lehet depressziós? – tehetjük fel a kérdést magunkban. Hiszen az istenhit, az ima mindenben segíti az embert. A válasz: igen, a hívők is megbetegedhetnek, éppúgy, mint ahogy a náthát is elkaphatják. Amint már szó volt róla, a súlyos depresszió leggyakrabban biológiai okok miatt alakul ki, habár fontos szerepet játszik az ember hite abban, hogyan áll hozzá ehhez a betegséghez.

Péter esetében sikerült legyőzni a betegséget, miután lelkipásztora felfedezte, hogy súlyos depresszióban szenved, és orvoshoz küldte. Több hónapig tartó gyógyszeres és terápiás kezelés után Péter számára kezdtek „megnyílni az öröm ablakai”. Ma ismét tökéletesen tudja végezni a munkáját, és örömét leli az életben.

Mit tehetünk azért, hogy megelőzzük a depressziót? Fontos tudnunk, hogy a depresszió betegség, nem kell szégyellni, ha magunkon vagy máson felfedezzük. Azonnal forduljunk orvoshoz. Lényeges viszont, hogy az életünket kiegyensúlyozottan éljük: eleget pihenjünk, örüljünk mindennek, amink van, ápoljuk a kapcsolatainkat az emberekkel, Istennel. Legyen olyan elfoglaltságunk, amely örömet okoz, és amelyben el tudunk merülni. Szemlélődjünk az élet értelmén és nagyszerűségén, találjuk meg a szépet mindenben. Legyen humorunk és tudjunk nevetni magunkon. Ez csak néhány apróság, ami segíthet a lelkünket és ezáltal a testünket is frissebbé és életvidámabbá tenni.

Török M. Orsolya
mentálhigiénés szakember

1. Samuel Pfeifer. Pszichiátria és lelkigondozás. Koinónia, 2000., 84. old.
2. Pável-Ónody-Vikár. Életesemények lelki zavarai I. Párbeszéd Alapítvány. Bp. 2001. 193. old.in

Előző cikkMűvészettörténet
Következő cikkA betegség és a gyerekek