Líceumi diákjaink Isaszegen

748

Líceumunk meghívást kapott egy olyan nagyszabású eseményre, mint az 1848-49-es szabadságharc fényében megrendezett isaszegi nemzetközi konferencia. Szerencsésnek érzem magam, hogy azok közt a tanulók közt lehettem, akik képviselték a líceumot és egyben Kárpátalját is.

Őszintén megvallva kicsit félve indultunk el a nagy útra. Egyrészt a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt (március 15-17. között akadt el a közlekedés a hó miatt Magyarország nagy részén), másrészt, hogy nem tudtuk, mi is vár ránk valójában. Gyerekfejjel meg fogjuk-e érteni mindazt, amit a konferencia előadói és rendezői át akarnak adni nekünk? Jól fogjuk-e érezni magunkat? Vajon képesek leszünk-e felfogni és továbbadni másoknak mindazt, amit a programok keretei közt tanulunk?

Tele megfejthetetlen kérdésekkel vágtunk neki igazgatónőnk, Kristofori Olga és helyettese, Henkel Beatrix vezetésével a távoli útnak. Az időjárási körülményekkel megbirkózva végül is megérkeztünk a konferencia helyszínére, ahol mindenki nagyon kedvesen fogadott minket.

A konferenciát a Damjanich János Általános Iskola ünnepi műsora nyitotta meg, majd az előadók következtek. Az előadások terén kellemeset csalódtunk. Minden előadó lekötötte figyelmünket tartalmas dolgozatával. S arra a kérdésre, hogy meg fogjuk-e érteni a konferencia lényegét, és azt, amit az előadók akarnak átadni nekünk, megkaptuk a választ. Nemcsak, hogy megértettük, de tovább is adjuk másoknak, amit ezen a rendezvényen tanultunk.

Mi, líceumos diákok büszkék lehetünk arra a két diáktársunkra, akik bátran, lámpaláz és félelem nélkül léptek fel a líceum nevében, név szerint Tóth Péterre, aki Petőfi versét mondta el a konferencián, és Orosz Dánielre, aki felnőtteket meghazudtoló módon ismertette a Nemzetőrök Kárpátalján 1848-49-ben című beszámolóját, mely elkészítésében történelemtanárunk, Szemák-Neubauer Mária és Gulácsy Éva magyar nyelv- és irodalom szakos tanárunk segítettek. Felemelő érzés volt fogadni az elismerést. Örökké tartó élmény marad az, hogy mindezt híres történészek és hozzáértő emberek körében adhattunk elő.

A konferenciának nemcsak nagy figyelmet és erőfeszítést igénylő része volt. Nagyon örültünk, hogy megtekinthettük a gödöllői kastélyt és az esztergomi bazilikát, ahol értékes idegenvezetést kaptunk. Szombat este pedig a Csata Táncegyüttes produkciója szórakoztatott minket. A tánccsoport mellett felléptek a nyugdíjasok is, akik a fiatalokat megszégyenítően táncoltak a fiatalok körében népszerű zenére. Továbbra is jó erőt kívánunk neki, hogy ilyen vidámak és energikusak maradjanak. Nagyon nehéz volt elbúcsúzni isaszegi barátainktól. A konferencia szervezője e szavakkal vált el a vendégektől: „Remélem, nem felejtik el, hogy mi zajlott e pár nap alatt”.

Nos, megígérhetjük, hogy nem fogjuk. Felejthetetlen élmény marad!

Beszámolóm végén szeretném megköszönni kis csapatunk nevében vendéglátóinknak ezeket a csodálatos napokat.

Lenyó Orsolya,
a Munkácsi Szent István Líceum
III. évfolyamos diákja
Előző cikkHírek
Következő cikk„Állj!”