Mi tartozik a boldoggá és szentté avatás lényegéhez?

Mint ahogy Melega Anna OP üldözött papjainkról szóló cikkében is olvashattuk, nagyon fontos, hogy összegyűjtsük a szentéletű papjainkról, vagy egyéb szentéletű személyekről szóló információkat. Fontos a tanúk jelentkezése, visszaemlékezéseik szóban vagy írásban való közlése, a meglévő dokumentumok összegyűjtése. Mindezekben a püspökség az illetékes.

Kárpátaljáról a görög katolikus egyház 80, a római katolikus egyház pedig 18 személy esetében terjesztett fel kérelmet boldoggá avatásukra.

Most P. Szőke János egy írását közöljük, amiből tájékozódhatunk arról, hogyan zajlik egy boldoggá illetve szentté avatás.

A hívők közösségének, vagyis Isten népének véleménye döntő jelentőséggel bír. Amikor egy plébánia, szerzetesi, hitbuzgalmi közösség helyi, országos vagy nemzetközi szinten valakit boldognak vagy szentnek tart és úgy tisztel, akkor beszélhetünk az illető tiszteletéről. A közösség, vagy annak a nevében egy elöljáró (actor, felperes), kinevezi a posztulátort (ügyvivő), akit a helyi püspök jóváhagy. A tényt a tanúk listájával, rövid életrajz kíséretében Rómába kell jelenteni és meg kell kérdezni, van-e esetleg olyan akadály, amelynek ismeretében az eljárást nem lehet beindítani.

A római engedély után megalakul az Egyházmegyei Bíróság. Tagjai: a püspök, egy ügyész és egy titkár. Ők hagynak jóvá minden szóbeli és írott bizonyítékot. A teológiai és a történész szakértők véleménye is fontos szerepet játszik. A posztulátor ellenőrzi, hogy az eljárás szabályait betartják-e és betekinthet minden aktába.

Amikor az iratok elkészültek (előfordul, hogy több évre is szükség van), az elfogadott nyelvek valamelyikére lefordítják és a hivatali szabályoknak megfelelően összeállítják, majd a posztulátor Rómába viszi.

A vezető szerepet itt átveszi egy római posztulátor és a kapott anyagból összeállítják a Positiót, vagyis a végleges peranyagot. Ebből mondanak véleményt az életszentségre vonatkozóan a teológus és a bíboros szakértők. Fontos, hogy kiderüljön az isteni erények (hit, remény, szeretet) és a sarkalatos erények (lelki erősség, okosság, igazságosság, mértékletesség) hősies gyakorlása.

A nem vértanúk ügyénél már a boldoggá avatáshoz is szükség van egy csodára. A vértanúk esetében bizonyítani kell a vértanúságra való egyértelmű hajlandóságot. Az ő esetükben csak a szentté avatáshoz kell egy csoda.

Ha az említettek a Positiót kedvezően bírálták el, a Szentatya is véleményt mond róla. Ezután következhet a boldoggá avatás. Ebben a rövid ismertetésben csak a főbb tisztségviselőket, azok munkáját említettem. Egy-egy boldoggá és szentté avatási eljárásnak – a tanúkat is beleszámítva – 40 fontos szereplője is lehet. Ezek közé tartoznak a fordítók, orvosok és írnokok is.

P. Szőke János

Felhívás

Aki emlékeket, dokumentumokat tud szolgáltatni szentéletűként ismert papjáról vagy egyéb személyekről, kérjük, papjánál vagy a püspökségen jelezze (a püspökség telefonszáma: 8-2-31-54670).