Názáret iskolája

2011. február 11-13. között ifjúsági lelkigyakorlaton vettünk részt Szinyákon. Délután érkeztünk meg, a napot szentségimádással zártuk, ami ráhangolt bennünket a lelkigyakorlatra és lecsendesített minket a világ zajától.

Másnap, mikor mindenki szellemileg és lelkileg is a lelkigyakorlaton találta magát, három csoportra bontottak bennünket.

A csoportok vezetői a lelkigyakorlat szervezői – Megyesi László, Megyesiné Kiss Katalin és Váradi Natália – voltak. Béres István atya tartotta az előadásokat, melyeknek fő témája „Názáret iskolája” volt.

Az első előadásban István atya rávilágított arra, hogy Isten a Szentíráson keresztül akar minket megtanítani, hogy közösségben kell élnünk, mert „nem jó az embernek egyedül lennie” (Ter 2,18). Rádöbbentett bennünket, hogy mennyire fontosak a környezetünkben lévő emberek, és az, hogy tudjunk lemondani dolgokról értük, mert „fontosabb adni, mint kapni”. Előadás után jól kiveséztük a témát, mindenki elmondhatta véleményét, tapasztalatait, észrevételeit. Utána szentmisén vettünk részt. A nap folyamán István atya még egy előadás tartott, ami a házasság szentségéről és a házasság előtti tisztaság fontosságáról szólt.

Délután az volt a feladatunk, hogy párokat alkotva készítsük el a mi „öröm utunkat” A stációkat mi készítettük el. Az Öröm útját végezve mindenki el tudott mélyülni a stációkat nézve s egymást hallgatva; tartalmas és elgondolkodtató volt mindenki számára.

Este következett a lazítás, közösségi játékokban vehettünk részt (activity, parlament, solo, stb.), a tárház kimeríthetetlen volt. Ezzel azonban nem ért véget az este, utána következett a táncház, ami késő estébe nyúlt.

Vasárnapi szentmisénket Petenko Miron atya tartotta, aki nem tudva az előadások témájáról, a Szentlélek hatására témánkhoz hasonló prédikációt tartott, amit útravalóul szánt. A szentmisét követően pedig újmisés áldásban részesített bennünket.

Utána levelet írtunk saját magunknak, hogy a most átélteket, elhatározásainkat papírra vetve egy hónap múlva emlékeztessen bennünket arra, milyen is volt ez a lelkigyakorlat, miket tanultunk, tapasztaltunk, esetleg határoztunk el. Bár csak egy hétvége volt, de tartalmas és sokatmondó volt számunkra.

Az arcokat nézve úgy láttam, hogy mindenki megerősödve, jó elhatározásokkal felvértezve indult vissza a zajos, gondokkal teli életbe.

Köszönjük a szervezőknek (Kati, Lia, Laci) és Béres István atyának, hogy megismertettek bennünket „Názáret iskolájával”.

Szendrey Anita, Beregszász