Nézzünk a felhő mögé! – Urunk mennybemeneteléről

931
Mennybemenetel

Az egyik hittanórán éppen Krisztus mennybemeneteléről tanultunk, beszélgettünk. A gyerekek elmondták, hogy az esemény bibliai leírásából mit tartottak érdekesnek, fontosnak. Az egyik fiúnak a felhő tetszett a legjobban. Egyesek nevettek, mert jelentéktelennek tartották az égi felhőt. Én azonban örültem megjegyzésének, mert alkalmat adott arra, hogy részlete sebben elmagyarázzam: nem időjárási jelenségről van itt szó, hanem egy bibliai jelképről. A Szentírásban a felhő számos esetben Isten jelenlétére, Isten megjelenésére utal. Érdekes, hogy egyúttal a felhő a kíváncsi emberi tekintetek elől el is takarja az Istent, aki valójában láthatatlan. A mennybemenetelnél a felhő azt jelképezi, hogy az Úr az isteni világba emelkedik fel. Most pedig nézzük az eseményt, Krisztus Urunk mennybemenetelét! Nézzünk egy kicsit e titokzatos felhő mögé!

A Jézus mennybemeneteléről szóló evangéliumi beszámolók meglehetősen szűkszavúak. Az idén olvasott Lukács-féle beszámoló sem árul el sokat a mai ünnep tartalmáról. Mit tudunk meg belőle? Feltámadása utáni utolsó jelenése alkalmával az Úr elbúcsúzik tanítványaitól, megígéri a Szentlelket, majd az égbe emelkedve eltávozik körükből.

Szent Lukács evangélista azonban egy másik írásában, az Apostolok Cselekedeteiben ennél részletesebben írja le az eseményt (vö. ApCsel 1,1-11). E leírás legérdekesebb eleme az, hogy Jézus az apostolok „szeme láttára felemelkedett, és egy felhő elfedte úgy, hogy tovább már nem láthat ták” (ApCsel 1,9).

Mi van a felhőn túl? Szemünk nem láthat át rajta. Emberi értelmünkkel kutatjuk a túlvilág titkait, de annál többre nem jutunk, mint amennyit Jézus elárult nekünk. A felhőn túl Jézust dicsőség várta, az Atya várta. A mai ünnep titka az Apostoli Hitvallásban így szerepel: Jézus „fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján.”

Jézus mennybemenetelével lezárultak a feltámadása utáni jelenések. Apostolai és tanítványai meggyőződhettek arról, hogy él, amely később fontos lesz számukra a Krisztus feltámadásáról szóló igehirdetés során. Az Úr ugyanis utolsó jelenése alkalmával megbízást adott nekik, hogy szenvedésének és feltámadásának tanúi legyenek, és hirdessék a bűnbocsánatot minden népnek (vö. Lk 24,46-48). A mennybemenetel egyben azt is jelenti, hogy Krisztus visszatér oda, ahonnan jött, visszatér Ahhoz, Aki elküldte őt a világba: a mennyei Atyához. Tanítványait mégsem hagyja magára, hanem elküldi a Szentlelket, aki megerősíti őket a tanúságtételben és az igehirdetésben.

Jézusra tehát a mennyei örök dicsőség várt a felhőn túl, földi élete után. És mi vár ott engem? Engem is az Atya vár. Ha akarata szerint szeretetben élem életem, ő az örök élettel fog megajándékozni. Jézus mennybemenetele és az örök dicsőségbe jutása erősítse bennem a hitet, hogy van örök élet és elnyerhetem azt! Ha égre emelt tekintettel élek, azaz életem minden napján szem előtt tartom, hogy a mennyországban Isten vár rám, és ha elfogadom Krisztus vezetését, akkor reményem be fog teljesedni és az örök üdvösségre jutok.

Befejezésként figyeljünk Krisztus missziós parancsára, amit mennybemenetelekor adott apostolainak: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15). Az Úr egykori felszólítása nekem is szól. Indulnom kell, hogy tanúja és evangéliumának hirdetője legyek. Nem új tanítást kell kitalálnom, hanem azt, hogy Krisztus örökérvényű szavait, örömhírét hogyan tudom újszerűen, korszerűen, új fórumokon hirdetni. Korunkban talán éppen az jelenti a keresztények számára a legnagyobb kihívást, hogy a közönyös embereknek úgy tegyünk tanúságot hitünkről, hogy felébredjen bennük a vágy Isten megismerésére.

Horváth István Sándor

Jézus utolsó előtti tette, mielőtt a mennybe menne, az, hogy megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat. A korábban adott képek össze nem függő sorát most egybeillesztve látják, s így a részletek kiadják a teljes képet.

Jézus utolsó tette ezen a földön, hogy ezután elküldi apostolait annak hirdetésére, amit most felismertek. Azonban nem indulnak rögtön, mert még várnak a Szentlélek erejére.

Ez a három mozzanat kell ahhoz, hogy valaki hitelesen hirdethesse az Igét: Jézus Krisztus fönséges, mindent együtt látó ismerete, küldetés annak hirdetésére és részesedés a Szentlélek erejéből.

Barsi Balázs atya

Előző cikkIsaszegen jártunk
Következő cikkSavio Szent Domonkos, a várandós édesanyák védelmezője