Öt éve végezték ki a 21 kopt vértanút

32

Ezúttal kivételesen nem katolikus hanem kopt ortodox szentekről emlékezünk meg ezen az oldalon: arról a 21 vértanúról, akiknek kivégzése és Krisztus melletti hősies helytállása öt évvel ezelőtt az egész világot megrendítette. 45 napon át kínozták őket, hogy az iszlámra való áttérésre kényszerítsék őket – sikertelenül. Keresztény hitükért és Krisztus megalkuvás nélküli megvallásáért szenvedték el a halált, s ezzel minden kereszténynek példát mutattak. Olvassuk el most róluk a Vatikáni Rádió jegyzetét.

Egyiptom ortodox egyháza hálával emlékezik a 21 kopt mártír hősies tanúságtételére, akiket 2015. február 15-én végeztek ki a líbiai tengerparton az úgynevezett Iszlám Állam fanatikus hóhérai. Miközben a vértanúk vére valóban az új és erősebb hit magvetése lett Egyiptomban és a Közel-Keleten – Istennek legyen hála –, kegyetlen gyilkosaikról már csak ritkán hallunk, hiszen az önmagával meghasonlott ház sokáig nem állhat fenn.

Öt év, fél évtized telt el azóta, hogy a líbiai Sirte tengerpartján 21 ártatlan kopt keresztényt dzsihadista fanatikusok lemészároltak. Ha megtagadták volna a hitüket és áttértek volna az iszlámra, megkímélhették volna az életüket – ezzel hitegették őket fogvatartóik. Egyikük sem tette ezt, hanem mindvégig hűségesek maradtak Urukhoz, akinek nevét megvallva vettek búcsút ettől az élettől: “Uram, Jézus Krisztus!” – mondták, ahogy az ősi Alexandria keresztényei a Nílus torkolatánál magától Márk evangélistától hallották a hitvallást még az apostoli időkben. Narancssárga ruhát adtak rájuk és felvezették őket a tengerpart homokdűnéjére, ahol az Iszlám Állam talpig feketébe öltözött álarcos-arctalan figurái videófelvétel közben lefejezték őket.

Tawadros kopt ortodox pátriárka a vértanúság után nem sokkal beírta a 21 mártír nevét egyházuk Sinaxarionjába, mely a római martirológium mintájára híven őrzi a vértanúk emlékezetét. Az egyiptomi Samalut kopt ortodox egyházmegyéjében február elsején kezdődött az idei megemlékezés-sorozat, melynek során felidézték a líbiai kopt vértanúk tanúságtételét. Az események abban az új székesegyházban folytak, melyet két éve, 2018. február 15-én szenteltek fel a kopt vértanúk emlékére. A templom mellett múzeumot is berendeztek, hogy a kegyeleti tárgyak látványa is erősítse a hitet. A 21 kopt vértanú emléktemplomának és a múzeumnak a felépítését döntő mértékben az egyiptomi kormány támogatta. Öt év elteltével ezúttal egy szoborcsoport is került a templom elé, mely a térdre kényszerített hitvalló kopt keresztényeket ábrázolja, amint mögöttük fölmagasodik Krisztus hatalmas alakja, aki kitárt kezeivel megáldja őket.

Bevnotious kopt püspök avatta fel az emlékmúzeum legújabb tárgyait, melyeket 2017 szeptemberében találtak meg egy közös sírban, ahová a terroristák behajigálták és elföldelték a vértanú koptokat. Rajtuk maradt a véráztatta narancsszínű ruha, kezüket tarkójukra téve bilincselték meg. A ruhák és a bilincsek most a múzeumban láthatók, pár pénzdarabbal együtt, amit a zsebükben találtak. A kétezer éves keresztény hagyomány kötelez bennünket a méltó temetésre és emlékük megőrzésére. Az első vértanú, István diakónus példája Jézus könyörgését ismételte: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudták, nem tudják, mit cselekednek”.

E könyörgés nélkül nincs megbékélés, csak dühödt igazságkeresés. Az „igazság” pedig a kopt keresztények számára sem igazoló tények pontos halmaza, hanem egy Személy, Istennek egyszülött Fia, akit mindnyájuk bűnéért emeltek a fára.

Ez a közös hit köti össze a keresztényeket kétezer év távlatában és kapcsolja össze a különféle rítusú keresztényeket, mindazokat, akik Jézustól, az Egyetlentől vették a bátorságot, hogy a kimondhatatlant Abbának, Atyának szólítsák, és így legyünk egymásnak a közös hitben testvérei. Köszönjük, Atyánk, a rólad, megbocsátó szeretetedről tanúságot tévőket, és kérjük, hogy légy irgalmas mindnyájunkkal, azokkal is, akik a te szentjeidre törnek. Ámen.

P. Vértesaljai László SJ, Vatikáni Rádió

Nem közismert, hogy a 21 vértanú közül csak húsz volt kopt keresztény. A huszonegyedik egy afrikai származású férfi volt – a róluk készült ikonon is kitűnik az ő alakja, sötétebb bőrszínével. A kivégzésről közzétett videón többek között ezt látták az azt elemzők: amikor Krisztusba vetett hitéről kérdezték, azt felelte: “Az ő Istenük az én Istenem is”. Ez jelentheti azt is, hogy éppúgy hitt Istenben és megvallotta őt, mint társai. Lehetséges azonban – ahogy egyesek feltételezik –, hogy eredetileg nem volt hívő, de társai rendíthetetlen hite Istenhez térítette, vállalva a halált is érte, akiért társai habozás nélkül az életüket adták.