Szent Anna és Szent Joakim

1107

A Boldogságos Szűz Mária szüleiként az Egyház a szentek sorában tiszteli őket az őskeresztény századok óta, noha alakjukról semmi, de még a nevük sincs feljegyezve az Evangéliumban.
Egy 2. századi apokrif könyv mondja, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joakimnak hívták. Figyelemreméltó, hogy Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott, Joakim pedig: Isten megvigasztal.

A legenda szerint Joakim Názáretben vette feleségül a hozzá hasonlóan Júda nemzetségéből és Dávid házából származó Annát. Már húsz éve éltek együtt, de gyermekük nem született. Isten hos.- szú ideig engedte ezt, hogy megmutatkozzon az emberi természet meddő volta Krisztus eljövetele előtt.

A gazdag és jámbor Joakim szüntelenül imádkozott és áldozatokat ajánlott fel Istennek, hogy szabadítsa meg őket a gyermektelenségtől. A házaspár fájdalmát tovább fokozta, hogy amikor a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joakim áldozati ajándékot akart felajánlani, a pap visszautasította, mondván: bűnös kézből nem fogad el ajándékot – Joakim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta. A mélyen megbántott Joakim félrevonult a hegyekbe, hogy imádkozzék. Ugyanekkor Anna is könnyek között könyörgött kertjében Istenhez gyermekért.

Nem sokkal később az imádkozó férfinak megjelent Isten angyala, és megvigasztalta: imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük, s a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Az angyal utasította Joakimot, menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen.

Joakim az Aranykapunál valóban találkozott Annával, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek visszatértek otthonukba, Názáretbe.

Mária születésének idején érdekes eseményre mutat rá Josephus Flavius, aki elmondja, hogy Heródes, érzékelve a nyugtalanságot, amit a Dávid házából ígért Messiás idejének közelsége a köznépből kiváltott, megsemmisítette a családok Templomban őrzött leszármazási tábláit. Nagyon valószínű, hogy ekkor utána nézett annak is, kik a közeli Dávid – leszármazottak.

Joakimnak és Annának azonban nem történt semmi baja. Csendes, észrevétlen életet éltek egy nagyon szerény házban, mely a Názáretben feltárt barlanglakások egyike volt. Az 5-6. században Mária föltételezett születési helye fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt július 26. Az Egyház ekkor tartja Jézus Krisztus test szerinti nagyszüleinek, Szent Joakimnak és Szent Annának emléknapját.

A házaspár életét gyümölcséről, a Szűzanyáról lehet felismerni. Szent Anna talán nem is sejtette, kit bízott gondjaira Isten, amikor Mária édesanyja lett. Becsülettel tette dolgát, hitre, imádságra nevelte lányát. Sokszor mi is csak később vesszük észre, milyen nagy dolgokat tett velünk az Isten.

Nem sokkal Mária születése után Joakim meghalt. A hagyomány szerint Anna másodszor is férjhez ment egy Kleofás nevű férfihoz, kitől ismét lánya született, és azt is Máriának nevezték. Majd Kleofás halála után Anna harmadszor is férjhez ment egy Salamon nevű férfihoz, akitől újra leánygyermeket szült, és e harmadik lányt is Máriának nevezték el.

Sorsukat az apokrif legenda így részletezi: az a Mária, aki Anna második házasságából született, később Alfeus felesége lett, és négy fiút szült: Jakabot, Júdás Tádét és a Zelóta Simont, akik Jézus apostolai lettek, valamint a Justusnak nevezett Józsefet, aki Jézus tanítványa volt. A harmadik Mária, akit atyja után Szalóménak is hívtak, Zebedeus felesége, Jakab és János apostol anyja lett. Ezek az adatok természetesen nem fedik a történeti valóságot, de jelzik azt a hívő és szeretettel teljes gondoskodást, amellyel a hagyomány próbálta értelmezni az evangéliumokban is előforduló „Úr rokonai” kifejezést.

Nem tudni biztosan, Anna mikor halt meg: mielőtt még Jézus leendő anyja hazakerült Názáretbe, vagy csak ezután. A legenda szerint Anna még élt, amikor a Szent Család Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jézust. Lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.

Istenünk, ki Szent Joakimot és Szent Annát arra választottad, hogy tőlük szülessék Egyszülött Fiad édesanyja, az ő közbenjárásukra kérünk, add meg, hogy elnyerhessük az üdvösséget, melyet minden nép számára ígértél.

Összeállította: Riskó Mariann
 
 
Előző cikkEgy gazdag év –
Következő cikkIn memoriam Bernardis nővér