Szent Kelemen pápa

A szentek sorozatában a vértanúk korával folytatva Szent Kelemen pápával ismerkedünk. A történeti források személyére vonatkozóan nem egyeznek minden tekintetben. Szent Ireneus szerint Kelemen Szent Péter harmadik, Szent Jeromos szerint negyedik utódja volt. Tertullianus pedig azt írja, hogy Kelement maga Péter rendelte utódjául. Többen úgy gondolják, hogy Péter apostol Rómában maga szentelte püspökké Linust, Klétoszt és Kelement. A 4. században Epiphaniosz a következőképpen próbálta összhangba hozni az egymástól eltérő adatokat: Kelement valóban Péter rendelte utódjául, de ő a békesség kedvéért Linus javára lemondott.

Kelemen minden bizonnyal előkelő római családból származott. Szülei elszakadtak egymástól, s a család, amelyben még egy ikerpár született, teljesen szétszóródott. Kelemen már felnőtt, amikor elindult, hogy megkeresse övéit, de közben a bölcsességet kereste, mert kora gyermekkorától fogva foglalkoztatták az élet értelmének kérdései. Végül elérkezett a keresztényekhez, találkozott Szent Péterrel és csatlakozott hozzá missziós útjain. A történet azzal végződik, hogy Kelemen Péter utódja lett.

Origenész a Pál apostol filippiekhez írt levelében említett társával azonosítja (Fil 4,3), ennek megfelelően Kelemen nemcsak Szent Péter utóda lenne, hanem Pál apostol tanítványa és munkatársa is. Órigenész emellett az egyetlen őskeresztény szerző, aki Kelement zsidókeresztény származásúnak tartja. Ezt a történészek is valószínűnek tartják, ugyanis az általa a Korintusiakhoz írt levél elárulja, hogy Kelemen kitűnően ismerte az Ószövetséget, és sokszor idézi is; ezen felül a jeruzsálemi templom liturgiarendjének ismerete is amellett szól, hogy a zsidóságból származott.

A levél abból az alkalomból íródott, hogy 96 körül a korintusiak egy része föllázadt a presbiterek ellen, néhányat elmozdítottak tisztségükből, és újakat iktattak be helyettük. A presbiterek ezért Kelemenhez fordultak a kérdéses ügyben döntésért.

Kelemen válaszleveléből kitűnik a szent római püspök apostoli tanítása. Az Újszövetség mellett az őskereszténység leghitelesebb és legtekintélyesebb irata ez. A levél megjelöli a viszálykodás okát, mint a fegyelem és engedelmesség meglazult voltát, egyben tartalmazza az Egyházról szóló tanítást is. Kihallható belőle, hogyan vették át az Apostolok ajkáról az elkövetkező nemzedékek a keresztény tanítást, és hogyan adták tovább; hogy ennek a tanításnak forrása maga Jézus Krisztus, akinek Egyháza a szentségek és a szeretet kötelékei mellett jogi és fegyelmi szervezet is.

A korintusiak a szentmise keretében olvasták föl a levelet, s az elterjedt az egész keleten. Kelemen e levelét úgy is jelölhetjük, mint a legelső pápai bullát. Korintus mint kincsét őrizte és másoltatta, s minden püspökség, amely csak hozzáférhetett, megszerezte, s újra és újra felolvastatta, mint Róma tanítását.

Az Egyház Kelemen pápát vértanúként tartja számon. Passiója szerint, amelyet a 4. században írtak, Traianus császár, az uralkodása alatt kirobbant keresztényüldözés során a Krím-félszigetre, Kerszonba száműzte. Kelemen kétezer keresztényt találtott, akik hozzá hasonlóan kényszermunkára lettek ítélve. Panaszkodtak, hogy nagyon messzire kell vízért járniuk. Ekkor Kelemen a többiekkel együtt imádkozni kezdett vízért, miután meglátott egy bárányt, mely a lábával kapart egy helyen. Kelemen odament és a megjelölt helyen szerszámát belevágta a földbe. Olyan bővizű forrás fakadt, hogy patakként folyt tovább. A környék lakói úgy megrendültek az eseménytől, hogy megkeresztelkedtek.

Amikor ez a császár tudomására jutott, elrendelte, hogy kössenek követ Kelemen nyakába és fojtsák a tengerbe. Végül horgonyt kötöttek a nyakába és a tengerbe vetették, ezért a horgony lett az attribútuma. Miután vértanú lett, a legenda szerint a tenger több mérföldre visszahúzódott, hogy a hívek a holttestét kivihessék a szárazra. A hullámok pedig mintegy márvány mauzóleumként vették körül a szent testét.

Cirill és Metód, akiket III. Mihály bizánci császár 860-ban a Krím-félszigetre küldött misszióba, s később így váltak a szláv világ apostolaivá, Kerszonban megtalálták Kelemen maradványait, majd magukkal vitték Rómába. A már meglévő Szent Kelemen-bazilika fogadta be ereklyéit, és így a szent sírtemplomává lett. A bazilika mai altemplomában a középkori freskók beszélik el a szent pápa történetét, ahogy a hagyományban megformálódott.

A hajósok, kalaposok, márványfaragók, tengerészek védőszentje lett, zivatar, hajótörés, gyermekbetegségek ellen kérik oltalmát, valamint a bányászok hajdani patrónusa.

Riskó Mariann

Örök pásztorunk, mindenható Isten, jóságosan tekints hívedre, és Szent Kelemen pápa és vértanú közbenjárására, akit egész Egyházad pásztorává tettél, szüntelen oltalommal őrizd népedet!