Van sok olyan ember, aki kész csatára kelni a böjttel, mint gonosz fenevaddal, körülveszik magukat mértéktelen evészettel, és magukat nagyon megterhelve és elhomályosítva mindig értelmetlenül fogadják a böjt csendes és szelíd arcát. Ha megkérdeztek téged, miért mégy ma fürdőbe? – azt feleled: hogy tiszta testtel fogadjam a böjtöt. És ha megkérdezem: miért iszod le magadat? – újra. azt mondod: azért, mert készülöm a böjtöt fogadni. És nem furcsa dolog hogy ezt a szépséges böjtöt tiszta testtel, de tisztátalan és mámoros lélekkel fogadják?
Nekünk így kell tennünk: nemcsak egyszerűen eltölteni a böjt heteit, hanem kutatni a lelkiismeretet, vizsgálni a gondolatokat és megjegyezni, hogy mit voltunk szerencsések ezen a héten csinálni, mit a másikon és mi újat kezdtünk meg, hogy elérjük a következőn és milyen szenvedélyekből javultunk meg. Ha mi nem fogunk ilyen módon megjavulni, és nem mutatunk fel ilyen gondoskodást lelkünkért, nem lesz semmi hasznunk a böjtből és a megtartóztatásból, amelynek magunkat alávetettük.
A böjttel mindig egyesíteni kell az imádságot. Az imádságot éppen a böjt idején végezzük figyelemmel, mert akkor a léleknek könnyű, semmi nem nyomja, és nem adja át magát az élvezetek veszedelmes terhének.
(Aranyszájú Szent János)
Amint az egészséges szemek számára természetes a látási vágy, úgy a józanul teljesített böjt számára természetes az imádság vágya.
(Szíriai Izsák)
© Új Hajtás - Egyházmegyei Hatóság, Munkács 2006-2024.
Minden jog fenntartva!