TRAGÉDIA A VATIKÁNBAN

791

Május 4-én, a késő esti órákban gyilkosság áldozata lett a 44 éves Alois Estermann, akit II. János Pál pápa hétfőn nevezett ki a svájci gárda parancsnokává és léptetett elő ezredessé. A merénylet következtében életét vesztette Estermann 49 éves felesége, Gladys Meza is, a neves egyházi és polgárjogi szakértő. A merénylő, a 23 éves Cedric Tornay tettének elkövetése után öngyilkos lett.
Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivő kedden a kora délutáni órákban sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a holttesteket hétfőn este 9 óra után néhány perccel fedezték fel, miután Estermann ezredes szomszédnője furcsa zajokra lett figyelmes. Mivel nyitva találta az ezredes lakásának ajtaját, belépett az előszobába. Az innen nyíló vendégfogadó halljában bukkant rá a három holttestre. A szomszédnő sokkos állapotban riasztotta a Vatikán biztonsági szerveit. A nyomozás során a szakértők megállapították: a helységben található egyetlen fegyver, egy 9 mm-es STIG 75, amely a svájci gárdisták szolgálati fegyvere, Tornay tizedeshelyettes tulajdona volt. A hatgolyós tárból öt lövedék hiányzott. Ezeket a helyszíni szemle során megtalálták a szobában.
A sajtókonferencia idején még folyt a halottak boncolása, de Navarro-Valls szerint annak eredménye nem módosítja az eddigi tényeket. Egyre bizonyosabbnak látszik, hogy Cedric Tornay pillanatnyi elmezavarban követte el tettét: hétfőn este fél nyolckor, egy órával a gyilkosság előtt egy levelet adott át egyik gárdistatársának azzal a kéréssel, hogy továbbítsa azt szüleinek. A levél tartalmát csak a szülők hozhatják nyilvánosságra. Az 1974-es születésű tizedeshelyettes régóta panaszkodott társainak, hogy úgy érzi: nem értékelik megfelelően képességeit az alakulatnál. Ez év február 12-én írásos figyelmeztetést kapott elöljárójától, Alois Estermann parancsnoktól egy igazolaTLan mulasztás miatt, amiért éjszaka nem tért vissza szállására. Tornay csalódott volt amiatt is, hogy neve nem szerepelt azok listáján, akiket május 6-án, a svájci gárdisták ünnepén tüntettek ki.
Navarro-Valls közölte azt is, hogy a nyomozást Vatikánváros egyedül eljáró bírója, Gian Luigi Marrone ügyvéd vezeti. Mivel a Vatikán szuverén állam, minden esemény, ami a határain belül történik, kizárólag saját joghatósága alá tartozik. (A miniállam csupán egyetlen területén előirányzott az Olaszországgal történő együttműködés, a Szent Péter téren, amely szintén Vatikánváros része, de itt az 1929. február 11-én aláírt lateráni egyezmény értelmében a közrend biztosítása az olasz rendfenntartó erők feladata – a szerk.)
A Szentszék szóvivője méltatóan szólt Alois Estermann érdemeiről. Emlékeztetett rá, hogy a meggyilkolt gárdista a pápa ellen 1981. május 13-án elkövetett merénylet során saját testével védelmezte a Szentatyát. Azóta több mint harminc alkalommal kísérte el II. János Pált apostoli látogatásira. A svájci püspöki konferencia, értesülve a szomorú hírről, fájdalmát fejezte ki, hangsúlyozva, hogy mélyen hívő katolikust vesztettek el Estermann személyében.
Az elhunytak lelki üdvéért szerdán délután öt órakor mutatott be gyászmisét a Szent-Péter bazilikában Angelo Sodano bíboros államtitkár. A Rómában tartózkodó 400 fős svájci zarándokcsoport, a gárdisták hozzátartozói, akik a május 6-ai eskütételre érkeztek az Örök Városba, az ünnepség helyett a gyászszertartáson vettek részt.
VR/MK

A svájci gárda története

A százfős svájci gárda: a pápai testőrség. Kék, piros és sárga színű egyenruhájukat még Michelangelo tervezte. Sisakosan és alabárdosan látják el szolgálatukat a pápai udvarban. Öltözetük a középkort idézi, s azt, hogy a Vatikán ragaszkodik a hagyományokhoz.
II. Gyula pápa 1505-ben Svájcból hívott megbízható zsoldoskatonákat személye védelmére. A zsoldosok hívő katolikusként, megbízhatóan látták el a római pápa őrzését. 1527. május 6-án, amikor spanyol és német csapatok dúlták fel és fosztották ki Rómát, a Vatikánból a közeli Angyalvárba menekülő VII. Kelemen pápát a svájci gárdisták védelmezték meg, miközben a harc során csaknem valamennyien elestek.
A régi hagyomány napjainkban is él. A pápai testőrgárda tagjai csak olyan, plébániai ajánlólevéllel rendelkező svájci katolikus férfiak lehetnek, akik hazájukban már teljesítettek katonai szolgálatot. Vatikáni szolgálatuk önkéntes, és a közkatonák két évre szóló szerződést írnak alá, amit aztán meghosszabbíthatnak. Kötelező előírás a világnyelvek alapos ismerete, és az, hogy a gárdisták 30 évnél fiatalabbak legyenek. A tisztek, természetesen, házasodhatnak. A pápai testőrgárda mindenkori parancsnokát – a hagyomány szerint – Svájc valamelyik nemesi családjából választják. A testőri szolgálaton kívül a svájci gárda feladata, hogy a pápát nyilvános megjelenése és főleg egyházi ünnepségek alkalmával kísérje.
Május 6-a a testőrség ünnepe, emlékezés arra a hősies helytállásra, amikor 147 gárdista életét áldozta a pápa védelmében. A gárda naplója egyébként 500 hősi halott nevét őrzi.

Előző cikkA szibériai csoda
Következő cikkMáius szentjei