Minden reményünk alapja a Názáreti Jézus halálból való föltámadása! Aki ezt nem hiszi, annak optimizmusa hamar elapad az élet fájdalmas próbatételei után. Ha Jézus föltámadásában kételkedünk, akkor a saját testünk feltámadásában sem fogunk hinni. Milyen bölcs az Úr Jézus pedagógiája, aki a hatalmasokat megalázza, de a kicsinyeket fölemeli (vö. Lk 1,52). Hol vannak a történelem Pilátusai és Heródesei?! Nem tudjuk… De azt igen, hogy az Úr megvetett és halálra üldözött hívei az Isten Országába jutottak, hiszen azt mondta nekik: „elmegyek, és helyet készítek nektek, újra eljövök, és magammal viszlek benneteket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok” (Jn 14,3). Jézus Urunk nem a múltját nézi az embernek, hanem inkább azt, hogy most kiben bízik, kit szeret, s mik a szívbéli vágyai. Amennyiben megutálja eddigi hazug és önző életét, s az igaz, szeretetteljes életre vágyik, akkor Jézus felkínálja neki a megtisztulás és a megváltás ajándékát – sőt akár ha az utolsók közé tartozott is, mint a jobb lator, meghallja a boldogító hírt: „Még ma velem leszel a paradicsomban!” (Lk 23,43b)
Aranyszájú Szent János erről a jézusi megváltói tettről a következőképpen elmélkedik egyik homíliájában: „Keresztre vagy feszítve, kezeid le vannak szögezve, és te megígéred a paradicsomot? Persze, mondja (Jézus), azért, hogy te megérthesd, ki is vagyok, még keresztre feszítve is. Azért, hogy te ne állj meg a kereszt nézésénél, és megérthesd a keresztre feszítettet, aki ezeket a csodákat a kereszten végbevitte. Nem miközben feltámaszt egy halottat, vagy parancsol a szeleknek és a tengernek, vagy kiűzi a démonokat, hanem miközben a kereszten van, oda van szegezve, köpködések és szitkozódások borítják, sikerül megváltoztatnia a lator lelkét, azért, hogy te felismerd hatalmát. Meghasította a sziklákat és magához vonzotta a lator lelkét… és ezekkel a szavakkal tisztelte meg: „Még ma velem leszel a paradicsomban”.
Aranyszájú az orvos képéhez is folyamodik: egy orvos annál nagyobb csodálatot vív ki magának, minél nagyobb betegséget gyógyít meg. Ha Krisztus bűnösöket, vámosokat, utcanőket és gonosztevőket vezet be Isten országába, annál jobban kiérdemli csodálatunkat. A földi királyoknak soha eszükbe nem jutna bevinni egy gonosztevőt a székvárosukba. Jézus azonban magával visz egy gonosztevőt. Ám ez nem veszélyezteti és dehonesztálja a paradicsomot, vagyis a mennyek országát. Inkább az Ország tulajdonosának üdvözítő hatalmáról tanúskodik. Mivel lett érdemessé a jobb lator a mennyek országára? Péter megtagadta Mesterét, ez a lator akkor vallotta meg Jézust, amikor a körülállók szidták és gyalázták. Arra int, hogy ne szégyelljük példaképnek venni azt a gonosztevőt, akit Jézus méltóvá tett a paradicsomra.
A politikai választásoknál számít, hogy valaki jól tudja rendezni saját ügyeit. Mennyivel inkább kell bízni Abban, aki nem magát gyógyítja, nem a maga javát keresi, hanem az emberek üdvösségét. Mennyivel inkább bátorságra lelünk akkor, ha tudjuk: ahhoz fordulunk bocsánatért, irgalomért, aki még a kereszten függő gonosztevőt is megváltoztatta, és elsőként magával vitte az Országába.
Föltámadása után hasonlóképpen, kinek is jelenik meg először Jézus? A bűnös asszonynak, Magdolnának! (Jn, 20,16) Csakhogy ő is Jézus irgalmas szeretetétől indult meg, mély bűnbánatot tartott, s teljes szívvel a magtalált Igaz és Szent után vágyakozott.
„Számunkra is sok jel adatik, amelyekben a Feltámadott felismerteti magát: a Szentírás, az Eucharisztia, a többi szentségek, és maga a szeretet, a szeretet megnyilvánulásai, amelyek a Feltámadott fényének egy-egy sugarát tükrözik. Engedjük, hogy Krisztus feltámadása megvilágosítson minket, engedjük, hogy az ő ereje átalakítson, hogy a világban a halál jelei általunk is átadják a helyet az élet jeleinek.” (Ferenc pápa 2013. április 3-án).
Ezt kívánom egyházmegyém minden hívének és minden jóakaratú embernek!
Majnek Antal
munkácsi megyéspüspök