XI Munkácsi Katolikus Ifjúsági Találkozó

„Benne élünk, mozgunk és vagyunk” 

Ezzel a mottóval rendezték meg a XI. Munkácsi Katolikus Ifjúsági Találkozót, amely eredetileg Pósaházán lett volna, de az esős időjárás miatt mégis a munkácsi székesegyház lett a színhelye.

Mikor reggel kinéztem az ablakon, és láttam, hogy esik az eső, azt gondoltam magamban: na, ebből a találkozóból se lesz semmi. Tévedtem. A rossz idő ellenére közel száznegyven fiatal gyúlt össze. Sok ismerős arcot láttam köztük, és nem kis örömömre sok új embert is találtam a résztvevők között. Kárpátalja egész területéről érkeztek ide fiatalok, hogy együtt dicsérjék az Urat.

Az előadásokat Balás Béla kaposvári megyéspüspök tartotta. A témák között szerepelt például a reklámok általi manipuláció, Isten keresése, a bűnök rangsorolásának fölöslegessége és persze az igazi szerelem mibenlétének magyarázata. Természetesen ezen kívül még sok téma felmerült. A püspök atya fiatalos és humoros stílusa feldobta, meghatározta az egész találkozó hangulatát, és így jobban közeledtek egymáshoz a fiatalok, gördülékenyebben ment a kommunikáció. A délelőtt folyamán két előadás volt, majd a délutáni, a találkozót záró szentmise keretében a harmadik. Az előadások előtt csalogatóként az ungvári ifjúsági énekkar énekelt különböző, Istent dicsérő gitáros dalokat, melybe a résztvevők, is lelkesen bekapcsolódtak.

A délelőtti két előadás között csoportbeszélgetés volt, melyen a résztvevők kisebb csoportokban elbeszélgethettek az előadásokon hallottakról. Sok érdekes dolgot tudhattunk meg ott egymástól. Persze a beszélgetés nem minden csoportban ment olyan zökkenőmentesen, mivel kicsit tartottak egymástól a fiatalok. Remélem ez a jövőben kiküszöbölhető lesz.

A második előadás, illetve csoportbeszélgetés után agapéval vártak minket a szervezők: szendviccsel, teával, ásványvízzel. Ez volt az érkezés után az első alkalom, amikor a fiatalok egymással kötetlenül beszélgethettek. Persze ki is használták az alkalmat. Az ebédszünet letelte után a résztvevők visszamentek a templomba. Miután megérkezett mindenki, a Munkácsi Szent István Líceum első évfolyamos tanulói előadták Oscar Wild A boldog herceg című darabját, mely nagy sikert aratott. Az előadás után mindenki szabadon választhatott a következő programokból: beszélgetés a püspök atyával az előadásokkal kapcsolatban és egyéb témákban is, ismerkedés a líceum tevékenységével és diákjaival (felvételi íveket is kitölthettek az intézményben tanulni kívánók), ismerkedés az ungvári Szent Gellért Kollégiummal, illetve a domonkos nővérekkel, akik a kollégiumot vezetik, oltárkép-festés (egy nagy hungarocell lapra felrajzolták egy Jézus-kép kontúrjait, a résztvevők kifesthették ezt a képet, s a találkozót záró szentmisén ez lett az oltárkép), üzenhettek egymásnak egy óriási Kárpátalja-térképre feltűzdelt cetlik által: mindenki oda tűzte be az üzenetét, ahonnan jött. Az utóbbi két ötlet nagy sikert aratott a résztvevők körében. A fakultatív programok befejeztével szentségimádás vette kezdetét, mely közel egy órán át tartott. A szentségimádás alatt egy Husztról érkezett kórus énekelt, s ez segített jobban elmélyülnünk a szentségimádásban. Rövid szünet után következett a szentmise, melyet a püspök atya mutatott be. A mise keretében megtartotta a harmadik előadását, melyet fáradtságunk ellenére óriási érdeklődéssel követtünk.

A mise befejeztével a találkozó résztvevői elbúcsúztak egymástól (az új és régi barátoktól), és elindultak a buszokhoz, melyek mindenkit hazaszállítottak saját településére. Szerintem mindenkinek hozott valami újat ez a találkozó. Ennek segítségével Istenhez és az emberekhez, elsősorban a fiatalokhoz, mindenki valamilyen szinten közelebb került. Ha még nem is mind a kettőhöz, de legalább az egyikhez biztosan. Remélem, hogy a jövő évi találkozó még nagyszerűbb lesz majd, mint ez volt. Jövőre talán sikerül Pósaházán megtartani egy szabadtéri ifjúsági találkozót, melyre, úgy gondolom, hogy még többen eljönnének.

Stephanus