Az élet ünnepe Rahón – újból

57

„Mama, engedd, hogy éljek…” – olvashatjuk egy veszélyben lévő magzat könyörgését édesanyjához a rahói római katolikus plébánia falán elhelyezett plakátokon. Plébánosunk, Mikulyák László idén Markian Trofimjak lucki megyéspüspököt hívta meg hozzánk Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére. A püspök atya megható szentbeszédet mondott, melyben hangsúlyt kapott az emberi élet értéke és védelme. Egy általa olvasott cikk szerint az ember szervezetében lévő vegyi anyagok értéke mostani árak mellett összesen kb. 8 amerikai dollár.

De mennyivel többet érünk mi a Mennyei Atya szemében! Az emberi élet felmérhetetlen értékű! Hiszen az élet Isten ajándéka, szüleink pedig csak eszközei és közvetítői Atyánk nagy művének. Senkinek nincs joga véget vetni sem a saját, sem más életének! – hangsúlyozta a főpásztor. Néhány példát is felhozott papi élete tapasztalataiból, amikor nem egy kismama azzal a panasszal fordult hozzá, hogy a férje el akarja vetetni az anyaméhben formálódó életet. De Isten kegyelméből és az anyuka kitartásából az abortusz nem történt meg. Később az egyik, az apuka akarata szerint halálra ítélt magzatból a szülők szemefénye, pap lett.

A szentáldozás után sor került a hét jövendőbeli anyuka és a szívük alatt hordozott életek megáldására. Ezután mintegy 15 hívő ünnepélyes ígéretet tett a lelki adoptálásra, vagyis hogy kilenc hónapon át imádkoznak egy életveszélyben lévő magzatért. A befejező áldás után egy Munkácsról érkezett hölgy, Vira rövid beszámoló keretében ismertette híveinkkel egyházmegyénk életvédő csoportjának tevékenységét.

Olyan nőkkel foglalkoznak, akik abortuszon gondolkodnak, vagy akár átestek rajta, évente kétszer pedig lelkigyakorlatot is szerveznek az érintetteknek. (Ezekről szoktunk minden alkalommal hírt adni az Új Hajtásban is. A szerk.) Néhány mondatban felsorolta, milyen lelki és testi gondokkal él egy abortuszon átesett asszony, és ismertette a lehetőségeket, ahol segítséget kaphat.

Egy ilyen ünnepélyes és jól megszervezett szentmise után sokan lelkileg feltöltődve tértünk haza otthonunkba.

eri