Csíksomlyón jártunk. Zarándokok élménybeszámolói

45

A Kárpátaljai Ferences Misszió plébániáinak hívei május 31-én egy nagy busszal indultak útnak Csíksomlyóra, a pápai szentmisére. A zarándoklat lelki vezetője Hernádi Lehel OFM volt. Hazaérkezésükkor megkértem néhányukat: mondják el, hogyan élték meg ezt a zarándoklatot, mi az, amit hazahoztak a szívükben.

A csíksomlyói kegyhelyről sokat hallottam, olvastam, és azóta, hogy a gyermekeim 2004-ben elzarándokoltak oda, s meséltek élményeikről, a kegyhely szépségéről, elhatároztam, hogy ha lesz lehetőségem, én is el szeretnék majd egyszer menni oda. Az évek múlásával kicsit elhomályosodott ez a vágy, de teljesen nem aludt ki.

Amióta elhangzott a hír, hogy lehetőségünk van Ferenc pápával Erdélyben találkozni, nagy izgalommal készülődtünk férjemmel az útra. Néha egy kis hitetlenség környékelt, hogy ez mind megvalósítható-e, hogy beteljesül-e az, hogy a Szentatyával találkozhatunk egy ilyen szép Mária kegyhelyen.

Hogy mit jelent számomra zarándokolni? Felemelő érzés, hogy magunkkal vivén a lelki terheket, fájdalmakat, kéréseinket, hitben megerősödve, imával táplálkozva, könnyűnek érezzük magunkat.

Amikor elhatároztuk, hogy több száz kilométert teszünk meg, hogy találkozhassunk a Szentatyával, nem csupán a kíváncsiság hajtott minket, hanem valami belső vágy is, hogy lerójuk hálánkat a Szűzanya előtt, tiszteletünket fejezzük ki a Szentatyának, a több ezer hívővel együtt imádkozzunk ott, és vágyakozzunk lélekben közelebb kerülni az Úrhoz.

Ferenc pápa hangsúlyozta: „Zarándokolni azt jelenti, hogy elszakadunk a bizonyosságainktól és kényelmünktől, egyben kihívás számunkra, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól.” Ez teljes mértékben így is volt, mivel zarándokutunk zuhogó esőben kezdődött. Egymást támogatva, buzdítva és bátorítva indultunk közel 5 km-es gyalogutunkra a hegynyeregbe, ahol már több ezer zarándok imával és énekkel várta a Szentatyát.

Csoportunk 54 tagja között minden korosztály képviseltette magát. Jó volt látni és érezni, hogy a fiatalabbak milyen nagy törődéssel segítették az idősebbeket a csúszós hegyoldalon felfelé, milyen gondosan figyelt arra Lehel atya, hogy a kijelölt helyen jól elhelyezkedjen mindenki.

A csíksomlyói hegynyeregben a bemutatott latin nyelvű szentmisén mintegy 160 pap koncelebrált a Szentatával.

A pápa szerint a zarándokok azért mennek Csíksomlyóra, hogy egymásban valódi testvérekre leljenek. Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést arra, hogy „járjunk együtt az úton és kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekeiben.”

„Isten iránti örömmel és hálával vagyok jelen ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag kedves Mária-kegyhelyen” – hangoztatta Ferenc pápa olasz nyelven mondott szentbeszédében, amely román és magyar nyelvű fordításban is elhangzott.

… És a felhők szétoszlattak, az eső elállt; ragyogó napsütésben fejeződött be a szentmise és a Ferenc pápával való találkozásunk. Mindenki magával hozta a Szentatya áldását, szívében pedig a felejthetetlen élményeket és azt a tudatot, hogy Istennél semmi sem lehetetlen; imáink meghallgatásra találnak, hitünk, bizalmunk megsokszorozódott, és míg egyek vagyunk, imáink megerősítenek és vezetnek a jövőben!

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a gyergyószárhegyi gyermekotthonnak, amely vállalta a kényelmetlenséget, a fáradságot, hogy a zarándokok kényelmesen érezzék magukat, megtapasztalhassák azt a szeretet és összetartást, amely azok a gyerekek közt van, s hogy példát vehessünk róluk a nemzet összetartozását illetően is.

Pio atya szavaival szeretném befejezni gondolataimat: …Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra.” Így hát bátorítok mindenkit a buzgó imára!

(Éva)

A Szentatya nagyon fontos helyet foglal el a szívemben. Amikor hallottam erről a lehetőségről, nagyon örültem, hogy elmehetünk. A kegytemplom felé egész úton esett az eső, de megérte a fáradságot. Amikor megpillantottuk a pápát a nagy képernyőkön, sok embert szemében könny csillogott.

A szentmise nagyon megható volt, de még meghatóbb volt az, hogy sok magyar testvér Erdélyből, Kárpátaljáról és Magyarországról együtt ünnepelhetett a pápával.

Remélem lesz még lehetőségem nem egyszer pápalátogatáson részt venni.

(Katalin)

Érezték e valaha Isten kegyelmét? Éreztétek már Isten kegyelmét egy szentmisén, amelyen részt vetettek?

Nem mindig tudunk teljesen odafigyelni a szentbeszédre és teljesen kinyitni a szívünket Isten felé. A csíksomlyói zarándoklat alatt engem teljesen betöltött a kegyelem. A zarándoklat: beszélgetés az Úrral. Egy ilyen útnak az alapja a belső változás, amit én is elmondhatok magamról. Ha nekem egyszer valaki azt mondta volna, hogy szakadó esőben fogok felfelé haladni egy hegyre 5 km-en keresztül, és ott Ferenc pápa szentbeszédét fogom hallgatni, nem hittem volna el. De abban a pillanatban, a szentbeszédet hallgatva, úgy éreztem, belülről fénylik minden, és nem gondoltam már arra, milyen nehéz volt az út, és milyen volt az időjárás.

Azért mentem el Csíksomlyóra, hogy láthassam a Szentatyát, hallhassam őt, és átélhessem azt, hogy együtt imádkozunk vele, s hogy itt van a közelünkben.

Nagy boldogság volt ez, a zuhogó eső ellenére is. Nem aggódtam sem a dörgés, sem a villámlás miatt.

Ez a zarándoklat segített nekem közelebb kerülni Istenhez, s megérteni azt, milyen ereje van a közösségnek és az emberek hitének. Felejthetetlen megpróbáltatás volt, amiről sokat lehetne beszélni, de sokkal többet ér személyesen átélni.

Érezni Isten jelenlétét – ez volt a legfontosabb, amit átélhettem ezen az úton.

Szeretném kifejezni óriási hálámat a zarándoklat szervezőinek, a gyermekotthonnak, amely szállást biztosított számunkra és mindazoknak, akik részt vettek ezen a nagy úton.

Remélem, hogy az Úr megajándékoz engem még nem egy ilyen lehetőséggel, és újra átélhetem ezeket az élményeket.

(Diána)

Mi az, amit kaptam ettől az úttól? Ihletet, megerősödést, biztatást… és feltöltődést. Nagy lelki feltöltődést.

(Katica)

El sem tudom mondani, milyen érzés az, hogy láthattam Ferenc pápát a szentmisén élőben, és nem csak tévé közvetítésén keresztül. Ahogyan visszagondolok rá, szinte libabőrös leszek ettől az érzéstől. Annyira szépséges volt a táj. Az embernek a saját szemével kell meglátnia azt a szépséget. Ami nagy öröm volt, hogy találkozhattunk ismerős ferencesekkel: Papp Tihamér, Hidász Ferenc, Komáromi Előd és Jób atyákkal.

(Miklós)

Összeállította: Szviscsu Marina