Erzsébet-bál Beregszászon

68

2006. november 19-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Erzsébet-imaévet hirdetett a nagy magyar szent születésének 800. évfordulója alkalmából.

A püspök atya hívekhez szóló körlevelén felbuzdulva a beregszászi egyházközség is csatlakozott a jubileum megünnepléséhez, így november 18-án este Szent Erzsébet-bált szerveztek a plébánia nagytermében a hívők számára.

Bohán Béla beregszászi plébános atya ünnepi beszédével nyitotta meg az estet. Ezután a fiatalalok előadása révén megismerkedhettünk Szent Erzsébet életének fontosabb mozzanataival. Az előadók néhány percre a XII. század hangulatát idézték fel a közönség számára.

A produkció nemcsak érdekes, de hasznos is volt, hiszen a későbbiekben a vetélkedő kérdései Szent Erzsébet életére vonatkoztak. Akik figyelmesen hallgatták az előadást és válaszoltak néhány hittankérdésre, valamint sikeresen adtak elő egy éneket, nyereményben részesültek.

Nem maradhatott el az Erzsébetek köszöntése sem: kis ajándékot kaptak, és a jelenlévők elénekelték nekik az Ároni áldást.

Bár a nyitó táncban kevesen bátorkodtak részt venni, de a skót, illetve a görög tánc már feloldotta a hangulatot. A szervezők meglepetésképpen egy hivatásos tánctanárt is meghívtak, aki polkát tanított a bátor vállalkozóknak. Miután mindenki kellemesen elfáradt, tombolasorsolás következett, amely alatt a sorsjegyek tulajdonosai lázasan figyelték a kihúzott számokat.

Akik meghittebb hangulatra vágytak, illetve beszélgetni szerettek volna, azokra a gyertyafényes teaszoba várt.

A szombat esti bál után másnap délelőtt felüdülve mentünk az ünnepi szentmisére, ahol nemcsak megemlékeztünk Szent Erzsébetről, de meg is tapasztalhattuk jóságát. Az történt ugyanis, hogy szentmise után mindenki kapott egy zsemlét, amelyet Béla atya előzőleg megáldott. E jelképes adomány nem csupán testi táplálékot nyújtott a hívőknek, hanem lelkit is. Miközben ettük, tudtuk, éreztük, hogy ezt a szeretetet tovább kell adni. Kozma László a bálon elhangzott versének egy részlete csengett fülünkben:

“… S akkor halkan fohászkodni kezdtem:
Kenyérillat, töltsed be a lelkem!”
Mint Erzsébet, úgy adhassak én is
Mi átfut az emberek szívén is
Felderíti elesettek sorsát
Akár kenyér-illattal a rózsák…”

A beregszászi ifjúsági közösség tagjai