Imaoldal

67

“A földön még nem volt soha senki s nem is lesz soha senki, aki olyan mélyre süllyedt volna, hogy el ne érhesse Isten végtelen szeretete. Nincs jogod arra, hogy ne szeress, és ne bízzál ott, ahol Isten szeret és bízik.”

Michel Quoist

“Minden pillanatban újjászülethetünk. Minden pillanatban lehet egy új kezdet. Csak döntés kérdése. A mi döntésünké.”

Clearwater

Advent első vasárnapja

Amikor a fák gyümölcsöt teremnek,
tudhatjátok, hogy közel van a nyár.
Tűzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg
korcs ágaimon más, mint a halál?
Amikor jelek lepik el a mennyet,
álmunkból kelni itt az óra már.
De ha hozzám jössz, pedig megüzented,
angyalod mégis álomban talál.
Meg akartál rajtam teremni, rossz fán;
Nem voltál rest naponta jönni hozzám.
Ajtóm bezártam. Ágam levetett.
Éjszakámból feléd fordítom orcám:
boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám!
Szüless meg a szívemben, Szeretet!

 /Rónay György/

Valamennyien adventi vágyakozást hordozunk
magunkban, mert lelkünk fészekből
kiesett madárként kiált Isten után.
 Tolsztoj L.N.

Mit használ nekem,
hogy tisztában vagyok bűneimmel,
s hogy te, Uram, eljössz,
ha nem jössz el az én lelkembe,
ha nem térsz be hozzám,
ha nem élsz és nem beszélsz bennem?
hozzám kell eljönnöd,
az adventnek bennem kell megvalósulnia!
Második eljöveteled, Uram,
a világ végén következik majd be,
amikor majd elmondhatjuk:
Számomra a világ
keresztre van szegezve,
én pedig keresztre vagyok szegezve
a világ számára.
Add, Uram, hogy a világ vége
úgy találjon,
hogy életem már az égben legyen!

  /Szent Ambrus/

Nincs az a nehézség, amelyet a szeretet ne győzne le.
Nincs olyan betegség,
amelyet a szeretet meg ne gyógyítana.
Nincs ajtó, melyet a szeretet fel ne nyitna.
Nincs az a szándék, amelyet a szeretet át ne hidalna.
Nincs fal, melyet a szeretet le ne döntene,
sem bűn, amelyet elég szeretettel ne lehetne jóvátenni.
Nem számít, milyen mélyen gyökerezik a gond,
milyen reménytelenek a kilátások,
milyen kusza a zűrzavar, milyen nagy a hiba.
A helyesen értelmezett szeretet mindent megold.
S ha elég erős benned a szeretet,
te leszel a világ legboldogabb és legerősebb embere.
Ó jaj, későn kezdtelek szeretni, ősi és új Szépség,
későn kezdtelek szeretni!
Pedig bennem voltál, – én meg künn kerestelek,
s idomtalan mivoltommal belerohantam
arányaival tündöklő teremtett világodba!
Végre hívtál, kiáltottál felém és megtörted siketségemet.
Tündökölve ragyogtál, s elűzted vakságomat.
Megízleltelek, és most éhezlek és szomjazlak.
Megérintettél, és lángra lobbant bennem a vágy
békességed után.

/Szent Ágoston/

Én Uram, Istenem, te csak attól vagy távol,
aki maga távolodik el tőled.
Minden pillanatban szerethetlek,
s így minden az enyém lehet:
Isten az enyém és minden az enyém,
ha szeretek.
Isten maga az enyém és énértem van!
Krisztus is az enyém, egészen értem van!
Gyönyörűséges istenszeretet,
melyet oly kevesen ismernek!
Aki rád talál, az megtalálta a békét.
Minden boldogsággá változik bennem,
Istenem, ha én benned élek.
Akkor minden a tied,
és semmi sem az enyém többé.
Uram, könyörgöm, ne hagyj egyedül!
Úgy félek magamtól!

/Keresztes Szent János/