Elkezdődött az advent, a karácsonyi előkészület ideje. Az „advent” szó „eljövetelt”, az „Úr jövetelét” jelenti. Ebben az időszakban egyrészt Jézus első eljövetelére gondolunk a messiási idők teljességében, másrészt Krisztus végső időkben történő második eljövetelére. Ugyanakkor az adventi idő négy hetében az Úr mostani érkezésére, a szívünkben történő születésére is készülünk. A keresztény ember számára az advent a Megváltó születésének méltó megünneplésére való felkészülés időszaka. Mit jelent számunkra ez a lelkület? Mit kell tennünk az előttünk álló időben?
A templomokban és sok család otthonában kis koszorúk – négy gyertyával – jelzik az adventet. Hetente mindig eggyel több gyertyát gyújtunk meg a koszorún, amelyeknek növekvő fénye jelzi az ünnep közeledését. Sok gyermek adventi csokinaptárt kap, amelyen apró csokoládékat rejtő ablakocskák vannak. Naponta egyet szabad csak kinyitni, mert nem lehet siettetni a Karácsonyt. Hiába is nyitná ki valaki egyszerre az összes ablakot és enné meg mind a csokikat, ettől még nem kerülnénk közelebb az ünnephez. De nem is kell sietnünk! Van időnk a felkészülésre.
Használjuk ki ezt az időt valóban erre! Több lelkes keresztény családban saját maguk készítenek adventi naptárat, amelyben az ablakok szentírási idézeteket vagy más hasznos lelki gondolatokat rejtenek. A lelki felkészülést sem lehet elkapkodnunk! Elég, ha minden nap egyetlen lépést teszünk. Egy lépést, ami közelebb visz minket Istenhez.
Az idei Advent november 23-ától december 24-éig tartó összesen 32 napja adventi kalendárium mindannyiunk számára. Minden előttünk álló nap egy ablak, amit ki kell nyitnunk, vagy egy ajtó, amin át kell haladnunk. Minden adventi nappal közelebb kerülünk az ünnephez és minden nap lehetőség, hogy közelebb kerüljünk Istenhez. A lelki felkészülés nagyszerű lehetősége például a hajnali szentmise, vagy a Szentírás olvasása. A családok számára pedig ajánlott, hogy otthon, esténként az adventi koszorú gyertyáinak fényénél a családtagok együtt imádkozzanak. Próbáljunk ezek közül legalább egyet megvalósítani. Menjünk el hétköznapokon is a szentmisére, vagy ha ez nem mindig sikerül, vegyük elő odahaza a Szentírást és olvassunk belőle! A szülőket, főként az édesanyákat arra biztatom, hogy esténként férjükkel és gyermekeikkel együtt imádkozzanak egy keveset közösen. Az imádság mellett lehet apró karácsonyfadíszeket is készíteni, vagy kisebb ajándékokat, amit meglepetésnek szánnak szegényeknek vagy időseknek, akik egyedül élnek, és talán senkitől sem várnak ajándékot karácsonyra. Minél tartalmasabb lesz lelki előkészületünk, annál meghittebb lesz a Jézussal való találkozás a Szentestén.
Induljunk el adventi utunkon! Eközben Isten is elindul felénk, hogy Karácsonykor találkozzunk. A Szentírásban arról olvasunk, hogy Izajás próféta azért imádkozik: nyíljék meg az ég, és Isten szálljon le a földre. Könyörög, hogy Isten jöjjön el a világba, amelyben az emberek letértek az Isten útjáról. Térjünk vissza Isten útjára, mert különben elkerüljük egymást a hozzánk közeledő Istennel. A lelki készület és a várakozás jegyében imádkozzunk mi is azért, hogy megnyíljon az ég és eljöjjön hozzánk a Megváltó, az Üdvözítő.
Az Adventi időszakban egy úton kell végighaladnunk. Egy úton, amelyik az ég felé vezet minket. A szentmise könyörgésében azért imádkozunk Istenhez, hogy öntsön a szívünkbe „szent elhatározást, hogy jótettekkel siessünk a közelgő Krisztus elé”. Ne maradjon csupán elhatározás a szándékunk, hanem induljunk el. Haladjunk a lelki felkészülés útján, hogy találkozhassunk az Isten Fiával! Miután mi minden nap, s utolsóként december 24-én is kinyitottunk egy ég felé néző ablakot lelki készületünk során, maga az Atya fogja december 25-én megnyitni az ég földre nyíló ablakát, amelyben megláthatjuk Krisztust, a jászolban fekvő Gyermek személyében!
Horváth István Sándor írása alapján
© Új Hajtás - Egyházmegyei Hatóság, Munkács 2006-2024.
Minden jog fenntartva!