Külföldi hírek

52

Erdő Péter bíboros a CCEE elnöke

Erdő Péter bíborost választották elnökké az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) találkozóján, Szentpéterváron.

A 34 európai püspöki konferencia elnökei új elnököt választottak október 6-án, pénteken délután a következő ötéves időszakra Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének személyében. A szervezet két új alelnöke Josip     Bozanic bíboros, zágrábi érsek és Jean-Pierre Ricard bíboros, bordeaux-i érsek lett.

Az európai katolikus helyi egyházak vezetőit tömörítő szervezet idén ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját. A II. Vatikáni Zsinat útmutatása alapján 1971-ben alakult CCEE-nek jelenleg 34 püspöki konferencia a tagja. Központja a svájci Sankt Gallenben működik.

A szervezetnek korábban olyan közismert személyiségek voltak elnökei, mint Roger Etchegaray, Basil Hume, Carlo Maria Martini és Miroslav Vlk bíborosok. Két cikluson át pedig a CCEE alelnöke volt Seregély István egri érsek, az MKPK korábbi elnöke.

Európa társadalmi, vallási, kulturális és nyelvi tekintetben igen tagolt. A földrész katolikusai azonban hitük, történelmi küldetésük és közös jövőjük okán sok szempontból egységet alkotnak. Egymás jobb megismerése, a feladatok időről időre való áttekintése, a közös cselekvés és segítségnyújtás szüksége egyre összetettebb feladatot jelent a CCEE-nek. Földrészünk 34 püspöki konferenciája 300 millió katolikust képvisel.

/Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Sajtóiroda/ Magyar Kurír/

Jubileumi év kezdődik Fatimában

2006. október 13-án megkezdődött Fatimában a Máriajelenések 90. évfordulójára emlékező jubileumi év. Jövőre lesz 90 éve annak, hogy a Szűzanya 1917. május 13. és október 13. között Fatimában hat alkalommal jelent meg három kis pásztornak: Ferencnek, Jácintának és Lúciának. Fatima akkoriban csupán egy kis falucska volt. Portugália közéletét – alig néhány évvel a köztársaság kikiáltása után – a kemény egyház- és hitellenesség légköre jellemezte.

A Mária-jelenések 90. évfordulójára emlékező ünnepségek során felavatják majd a most még épülő, impozáns Szentháromság-bazilikát is. Antonio Marto, Leiria-Fatima új püspöke bejelentette: szeretné meghívni XVI. Benedek pápát, hogy Œ szentelje fel az új templomot.
A fatimai jubileumi évet megnyitó ünnepségeket az “Én nem ítéllek el. Menj, és többé ne vétkezzél” mottó jegyében szervezik.

Október 17-től 20-ig került sor a magyar nemzeti zarándoklatra Fatimában, az engesztelő imaév egyik kiemelkedő eseményeként.

/KAP/Magyar Kurír/

Lábjegyzetekkel tette közzé a Vatikán a Szentatya regensburgi beszédét

A pápa tudományos értekezése, és a hozzá fűzött 13 jegyzet németül, angolul és olaszul olvasható a Vatikán honlapján.

Mint ismeretes, XVI. Benedek pápa Regensburgban, a tudományos élet képviselői előtt mondott beszéde nagy vihart váltott ki az iszlám képviselőinek körében.

A beszédben a pápa II. Manuel bizánci császárt idézve a következőt mondta: “…meglepő számunkra, hogy a császár milyen nyerseséggel fordul beszélgetőpartneréhez a központi kérdéssel, mely általában a vallás és az erőszak közti összefüggésre vonatkozik: “Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni”. A beszéd jegyzetekkel közzétett változatában ez a mondat így olvasható: “…meglepő számunkra, hogy a császár milyen nyerseséggel, számunkra elfogadhatatlan nyerseséggel fordul beszélgetőpartneréhez”.

A beszéd most közzétett, 13 lábjegyzettel ellátott változatában a pápa a 3. jegyzetben ezt írja: “Ezt az idézetet a muzulmán világ úgy értelmezte, mintha az a saját véleményem lenne, és széles körű megbotránkozást és tiltakozást váltott ki. Remélem – folytatódik a jegyzet -, hogy a beszédemet olvasók belátják, hogy ez az idézet nem az én véleményemet tükrözi a Koránnal szemben, hiszen ennek éppen ellenkezője igaz: én mélységesen tisztelem e nagy vallásnak, az iszlámnak a szent könyvét, a Koránt.

Az idézettel a vallás és az ész összefüggésére akartam utalni, ezen a ponton értek egyet Manuel császárral anélkül, hogy azonosulnék véleményének és stílusának további részével” – világítja meg álláspontját a lábjegyzetben a Szentatya. Egy további lábjegyzetben (5. sz.) a Szentatya arra figyelmeztet, hogy az idézett polémia azt kívánja megvilágítani, hogy értelmetlen cselekedeteket nem lehet Isten nevében elkövetni.

A Szentatya lábjegyzetekkel ellátott beszédét a Vatikán honlapján (www.vatican.va) tették közzé.

XVI. Benedek pápa fogadta a dalai lámát

Október 13-án pénteken délelőtt a Rómában tartózkodó dalai láma rövid udvariassági látogatást tett a Szentatyánál.

A Vatikán hivatalos közleményt nem adott ki a látogatásról, de annyi kiderült, hogy magánlátogatásra került sor, amelynek során kizárólag vallási témákról esett szó.

XVI. Benedek pápa első alkalommal találkozott a tibeti buddhizmus vezető személyiségével, akit elődje, II. János Pál pápa több ízben is fogadott.

/KAP/Magyar Kurír/