Puskás Ferencről és a sportról

20

A Magyar Kurír interjúja Kiss-Rigó László püspökkel

December 9-én helyezték végső nyugalomra Puskás Ferencet, az Aranycsapat kapitányát. A gyászszertartást Kiss-Rigó László sze-ged-csanádi megyéspüspök végezte a Szent István-bazilikában. “A legfőbb szövetségi kapitány lehívta Puskás Ferencet a pályáról” -mondta Kiss-Rigó László szegedcsanádi püspök magyar és angol nyelvű beszédében.

 – Ismerte-e Püspök tír személyesen Puskás Ferencet, kötődnek-e hozzá emlékei?
– Évekkel ezelőtt kétszer is találkoztam vele, de személyesen nem ismertem őt. Szüleimtől azonban annak idején szinte többet tudtam róla, mint azokról az itthoni futballistákról, akik meccseire rendszeresen eljártunk gyerekkoromban. Grosics Gyulától és Buzánszky Jenőtől pedig -akiket évek óta személyesen is jól ismerek, és akikkel rendszeresen találkozom – rengeteg legendás történetet hallottam Puskás Ferencről.

  – Miért éppen Ön celebrálta a gyászmiséjét?
– Engem kért fel a szervezőbizottság a megtisztelő feladatra, valószínűleg azért, mert nagyon sok szállal kötődöm a futballhoz és számos labdarúgóhoz, illetve azért, mert a külföldről érkező díszvendégekhez angolul is szóltam a szentmisén.

 – Ez a kötődés hogyan jelenik meg az életében? Van-e jelentősége a hivatásában a labdarúgásnak?
– Egyrészt a labdarúgás hobbim, aminek nincs köze a hivatáshoz. Másrészt a labdarúgás sport, amit nyilván nem csak nézni, hanem művelni is lehet, s ezt én kiskorom óta teszem: volt idő. amikor igazolt játékosként, ma már természetesen csak baráti körben és “öregfiűk” csapataiban, de a mai napig rendszeresen. Hivatásom szempontjából azért fontos a sport művelése, mert éneikül nagyon nehéz lenne egészségesen élni. a test, a szellem és a lélek harmóniáját megőrizni, illetve a komoly szellemi és fizikai terhelést kiegyensúlyozottan viselni.

 – Ön szerint kap-e elég szerepet a foci, de általában a sport és a mozgás egy keresztény ember életében?
– Ilyen szempontból nem a foci, hanem a sportolás a fontos, sőt nélkülözhetetlen. Sajnos, ezt a területet nálunk (nem úgy, mint például Olaszországban) az egyházi intézmények többsége (szemináriumok, plébániák) elhanyagolja.

  – Püspök úr szerint milyen lehetőségeket rejt magában a sport az Egyház számára?
– Óriási lehetőségeket kínál a nevelés és önnevelés területén, melyek sajnos, ahogy említettem, nagyrészt kiaknázatlanok nálunk.

– Mennyire összeegyeztethető Ön szerint a “játékosság” és a keresztény tanítás?
– Az igazi játék megtapasztalása valódi transzcendens élményt nyújt. Azaz a valódi játék élménye nem “gyerekjáték”, hanem az Istennel való kapcsolatnak. Isten megismerésének egészen sajátos módja és lehetősége. Hiszen Isten az emberi élet, az egész történelem és a világegyetem nagy JÁTÉKának kitervelője, “menedzsere”, “edzője”, “sportorvosa”, “bírója” és díjazója.     – Hisz abban, hogy az isteni akarat akár egy meccsen is megnyilvánulhat?
– A hívő ember meggyőződése, hogy mind a győzelem, mind a vereség, mind a kudarc, mind a siker, mind az unalom, mind az izgalom esetében mindig és kizárólag Isten akarata valósul meg a sportpályán éppúgy, mint azon kívül. Az pedig, hogy Ő mindebben milyen szerepet szán és tud be az egyén érzelmeinek, akaratának, erőfeszítéseinek, az az Ő titka.

Magyar Kurír

Puskás Ferenc életrajza

Kispesten született 1927. április 2-án. A Kispesti AC-ban kezdett el futballozni, később pedig ennek jogutódjában, a Budapesti Honvédban játszott. 18 évesen, 1945-ben volt először válogatott, 1952-ben ő volt az olimpiai bajnok futballcsapat csapatkapitánya. A Honvéddal 5 bajnoki győzelmet élt át, négyszer volt magyar gólkirály. A Honvéd színeiben 349 bajnoki mérkőzésen 358 gólt szerzett, a Reál Madrid játékosaként pedig 179 mérkőzésen 154 találatot jegyzett. Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a hihetetlenül szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns lövőkészség jellemezte. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Az aktív labdarúgást közel negyvenévesen fejezte be.

Visszavonulása után edző lett. Szerte az országban sokszor elismerték már tiszteletre méltó pályafutását. 2004-ben a Nemzet Sportolója címet kapta, a volt Népstadion neve pedig Puskás Ferenc Stadionra változott. Életében 600 gólt rúgott összesen. Puskás Ferencet 2000 óta a budapesti Kútvölgyi Kórházban kezelték Alzheimer-kórral. 2006 november 17-én hunyt el légzési és keringési elégtelenség következtében. December 9-én komoly állami részvétellel, katolikus szertartással, a nemzet halottjaként temették el a Szent István-bazilikában, többezres tömeg kíséretében. Temetésének napját a magyar kormány nemzeti gyásznapnak nyilvánította.