Szent Márton püspök ünnepe egyházmegyénkben

652

2008. november 11-én 9.30-kor tartották Munkácson, a székesegyházban az egyházmegye hívei és papjai Tours-i Szent Mártonnak, az egyházmegye és a székesegyház védőszentjének ünnepét. A szentmise főcelebránsa Dr. Veres András szombathelyi megyés püspök volt. A szentmise elején Majnek Antal munkácsi megyés püspök köszöntötte a vendég főpásztort, aki egyházmegyénk védőszentjének szülővárosából érkezett közénk.

Homíliájában Veres András püspök arról beszélt: Szent Márton életét leginkább a compassio szóval lehetne jellemezni, mely együttérzést és együttszenvedést egyaránt jelent. Emberi természetünknek nagy szüksége van az együttérzésre, mégis, milyen sokszor hiányzik ez világunkból, sokszor még a családokból is. Milyen nagy szükség lenne arra, hogy együtt tudjunk sírni és együtt tudjunk örülni egymással, különösen családtagjainkkal, rokonainkkal. A szenvedéstől félünk, kerülni akarjuk, meg akarjuk óvni tőle szeretteinket. Ez természetes is; az igazi baj abból származik, ha nem akarunk tudomást venni mások szenvedéséről.

Pedig ez Krisztus követésének középpontjában áll: „Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét és úgy kövessen!” Ha igazán Krisztust akarjuk követni, a mások szenvedésében való osztozás nem hiányozhat életünkből. Leginkább akkor tudjuk kiiktatni életünkből a szenvedést, ha kiiktatjuk belőle a bűnt. Ezért is van szükség erkölcsi megújulásra, megerősödésre a világban. Ezért is kell megtanulnunk, hogy saját életünk erejévé tegyük Krisztus szeretetét, irgalmát és megbocsátását. Hiszen ez a szeretet több, mint az igazságosság. Tudjunk Szent Márton nyomában krisztusi szeretettel közeledni minden ember felé, tekintet nélkül nemzetiségére, bőrszínére, vegyük észre mindenkiben Krisztust, aki azt mondta: „amit egynek tesztek, nekem tettétek”.

Ne essünk áldozatul a megalkuvás kísértésének: ne mondjuk azt, hogy „miért legyek jó, ha mások rosszak hozzám?” Az igazi szeretet nem abban áll, hogy viszonozzuk, hanem abban, hogy kezdeményezzük. Úgy, ahogy Isten is „előbb szeretett minket”, mielőtt mi szerettük volna őt. Vigyük végbe a szeretet forradalmát, amit Krisztus hirdetett, hogy szebb legyen ez a világ!

A búcsúi szentmise a szokásokhoz híven több nyelven folyt: az olvasmányok és a könyörgések magyarul, ukránul, németül és szlovákul hangzottak el, az állandó részek pedig latinul.

A szentmise végén Pogány István munkácsi plébános és a hívek képviselői megköszönték Veres András püspöknek, hogy ellátogatott hozzánk. A püspök atya válaszában említette, hogy a kárpátaljai papok közül annak idején többeket tanított az egri szemináriumban, és reméli, mostani látogatása egy újabb kapcsolat kezdete lesz Kárpátaljával. Az áldást a pápai himnusz, majd a Boldogasszony Anyánk eléneklése követte. A szentmise után Veres András püspök lelkigyakorlatos beszédet tartott az egyházmegye papjai részére.

A munkácsi hívek a templomkertben látták vendégül az egyházmegyéből szép számmal érkezett zarándokokat. A gyönyörű, napfényes őszi idő is hozzájárult a búcsú szép megünnepléséhez.

Pápai Zsuzsanna

Előző cikkInduljunk el Isten felé!
Következő cikkInterjú Veres András püspökkel