Zarándoklat a szabolcsi zsinat helyszínére

Több ezer zarándok vett részt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-évben rendezett központi ünnepségén Szabolcs községben, az I. László király által 1092-ben összehívott nemzeti zsinat helyszínén június 24-én. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek volt. A Munkácsi Egyházmegyét egy busznyi zarándok képviselte.

Az alkalomra a helyszínre érkezett a magyarság harmadik legfontosabb kincse, Szent László koponyacsont-ereklyéje, melyet Győrben őriznek.

A Lebó Ferenc alkotta díszes tartóban elhelyezett ereklye jelenlétében ünnepi szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros. Koncelebráltak még: Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa, Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a konferencia tagjai, külhoni katolikus egyházmegyék püspökei és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papjai. Az ünnepen közjogi és világi méltóságok is jelen voltak.

A szentmise előtt ünnepélyes keretek között fogadták Szent László koponyacsont-ereklyéjét, amely már előző nap, június 23-án, pénteken megérkezett Győrből Nyíregyházára, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházba.

Az ünnepi szentmisét a szabolcsi földvár mellett felállított tábori oltárnál tartották, melynek kezdetén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mint házigazda köszöntötte a jelenlévőket, majd elmondta: Szent László király 925 éve erre a tájra hívta össze az ország nagyjait, vezetőit, hogy zsinatot tartson és kérje Istent, adjon igazságos és bölcs törvényeket, amelyek szerint a nemzet, a nép tovább járhatja a megkezdett keresztény utat.

A főpásztor ezután Szent II. János Pál pápát idézte: „A szentek nem azt kérik, hogy tapsoljunk nekik, hogy ünnepeljük őket, hanem arra kérnek bennünket, hogy kövessük őket.”

„Miben tudjuk követni Szent Lászlót? — tette fel a kérdést a megyéspüspök. – Nem követhetjük csodatetteiben, de követhetjük Isten országának építésében ott, ahol élünk.”

„Szeretni annyit tesz, mint igazi javát akarni valakinek” – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros. Majd így folytatta: „Azt pedig, hogy kinek mi válik leginkább javára, csak úgy tudjuk megállapítani, ha egyre jobban megismerjük a teremtett világ törvényszerűségeit, a kinyilatkoztató Isten üzenetét és azt a helyzetet, amelyben az egyének és a közösségek élnek. Ezért adtak ki a keresztény uralkodók, és ezért adott ki maga az Egyház is különböző törvényeket és előírásokat. Így lehetett, így kellett elősegíteni a szeretet általános nagy parancsának konkrét alkalmazását.

Ezzel a feladattal nézett szembe Szent László király is, aki meg akarta szilárdítani hazánkban a keresztény életet. Gondoskodni akart arról, hogy a különböző népek és közösségek békésen éljenek együtt, és a kisebbségek iránti türelmet össze lehessen egyeztetni az egész társadalom életének ritmusával.”

A szentmisét követően vándorkiállítás nyílt a Szent László-emlékév részeként. A megnyitón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: több mint 900 évvel ezelőtt a magyar nemzet megmaradásának egyik legfontosabb sarokkövét rakta le a király, valamint a papság és az állam vezetői.

Az ekkor elfogadott első törvénykönyv rendelkezéseiben az az egyértelmű üzenet húzódik meg, hogy nincsen ország Egyház nélkül, nincsen nemzeti felemelkedés Isten kegyelme nélkül – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a törvény által lettek a felépített templomok a nemzet, a közösség épülésének valódi színhelyeivé, az egyházi ünnepek a nemzet ünnepeié, az Istenbe vetett hit pedig a magyarság megtartó erejévé.

A nemzetet a kereszténység útjára Szent István király vezette, szívében igazán Krisztus-hívővé azonban Szent László tette, aki számára a keresztény vallás nem az egész Egyház támogatását jelentette, hanem egy belső iránytűt, amely minden cselekedetét meghatározta – mondta ki beszédében az államtitkár.

A hívek a szentmise előtt és után is tiszteletüket tehették Szent László ereklyéje előtt, a családokat pedig egész napos szabadtéri programokkal várták a szervezők.

Forrás: Kovács Ágnes/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; MTI/Magyar Kurír