Templomszentelés Munkács-Barakktelepen

A munkácsi Barakktelepen október 4-én Majnek Antal püspök ünnepélyesen felszentelte az új templomot Isten dicsőségére és Szent Ferenc tiszteletére.

A szentmisén jelen volt Magyar Gergely nagyszőlősi ferences házfőnök, Snep Román jelenlegi és Pogány István eddigi munkácsi plébános,

Jurij Szema, aki az ukrán nyelvű szentmiséket mutatja be a templomban, Kocáver Sándor váraljai plébániai kormányzó, Petenko Miron sislóci plébániai kormányzó, a szerednyei ferences rendházból pedig Pavlo Sevcsuk, valamint Franciszk Botvina házfőnök. Szép számmal jöttek el az ünnepségre a barakktelepi és a székesegyházba járó hívek.

A szentmise elején a püspök atya megáldotta a vizet, meghintette vele a híveket, a templomot és az oltárt, majd megáldotta az új ambót is.

A homíliát Magyar Gergely ferences atya mondta. Az oltár felett található San Damiano keresztről beszélt, melynek eredetijéről annak idején maga Jézus szólt Szent Ferenchez: „Ferenc, menj és építsd újjá egyházamat, mely, mint látod, romokban van”. Ferenc laikusként, belülről akarta megreformálni az egyházat. Azt akarta, hogy a kőből épült és az élő kövekből épült templom is Isten lakhelye legyen. Nem ment a pápához kritizálni az egyházat, hanem önmagán, saját életében, saját szívén kezdett el Istennek hajlékot építeni. Amit az evangéliumban olvasott, azonnal megtette. Tanuljunk mi is tőle: imádkozzunk szívből Jézushoz, és ő nekünk is megmondja, mit tegyünk. Amikor az evangéliumot olvassuk, igyekezzünk azonnal megtenni, amit Jézus kér benne tőlünk. Ne másokra mutogassunk, ne másokat akarjunk megváltoztatni – mutogassunk magunkra, és kezdjük el magunkon a „remontot”.

Adjunk hálát ezért a gyönyörűszép templomért, adjunk hálát Szent Ferencért és az ő tanításáért, s tanuljuk meg tőle, hogy a legszebb és legfontosabb templom, melyben Isten legjobban szeret lakni, az a mi szívünk.

A hitvallás után a Mindenszentek litániája és a felszentelő ima következett. A barakktelepi gyerekek az oltárhoz vitték az adományokat, majd az Eucharisztia liturgiája következett a már felszentelt templomban. A szentmise végén került sor a tabernákulum megáldására, melybe behelyezték az Oltáriszentséget.

A szentmise végén a püspök atya köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a templom elkészültéhez: a tervezőknek, a kivitelezőnek, az adakozóknak, annak az osztrák családnak, akik az oltárt, az ambót és a tabernákulumot kifaragták, s azoknak az asszonyoknak is, akik azóta járnak a templomkertben lévő kereszthez imádkozni a templom elkészültéért, mióta évekkel ezelőtt az akkor még üres telken felállították. Mint mondta, azért épült ez a templom, hogy a város szélén élőkhöz is eljusson az Isten igéje, a perifériára, ahogy ezt mostanában Ferenc pápa is lelkünkre kötötte.

Az ünnepélyes áldás után a templom kertjében még egy áldásra került sor: a kerítés falán található annak a játszótérnek a terve, melyet ezután fognak felépíteni a templomkertben. Ezt áldotta meg a püspök atya, miután odahívta a gyerekeket is.

Jurij Szema atya és a neokatekumenális közösség pár perces színdarabot mutattak be a jelenlévőknek. Majd következett az agapé a templomudvaron a ragyogó napsütésben, ami szintén Isten ajándéka volt az esős napok után.

Pápai Zsuzsanna