Akik a végsőkig megélték az Evangéliumot – életüket adták barátaikért

Két olyan embert szeretnénk most röviden bemutatni, akik nincsenek a kanonizált szentek sorában, mégis messze világít hősies Isten- és emberszeretetük. Egyikük évtizedekkel ezelőtt, másikuk ezen a nyáron adta életét embertársaiért. Példájuk nyomán váljunk mi is elkötelezettebb, igazabb kereszténnyé!

„Teljes odaadás” – Az első „kínai” olimpikon: a Tűzszekerek ihletője

Kevesen tudják, hogy a Tűzszekerek c. film ihletője a skót Eric Liddell, az 1924-es párizsi olimpia aranyérmes futóbajnoka volt, aki Kínában született, és ott is halt meg misszionáriusként egy japán munkatáborban 1945-ben.

Eric Liddell presbiteriánus misszionárius szülők gyermekeként Tiencsinben született 1902-ben. Ötéves volt, amikor Skóciába költöztek. A kiváló krikettező, rögbijátékos és futó rövidtávfutásban indult az 1924-es párizsi olimpián. 100 m-es síkfutásban indult volna legnagyobb esély-lyel, ám, mivel a versenyt vasárnapra tűzték ki, vallásos meggyőződése miatt lemondta részvételét.

Ehelyett Párizsban egy istentiszteleten prédikált. A tömegnek, amely eljött, hogy meghallgassa, ezt mondta: „Akár győzelem, akár vereség, elfogadom. Soha nem kérdőjeleztem meg Isten döntéseit. Nincs szükségem magyarázatokra Istentől. Egyszerűen hiszek Benne és elfogadom mindazt, amit utamba ad.”

Egyesek szerint maga az angol király próbálta rábeszélni, hogy „a haza dicsőségéért” mégis versenyezzen, Liddell azonban így felelt: „Isten parancsa előbbre való, mint a haza dicsősége. Vasárnap nem futok.” 400 méteren indult tehát, ahol 47,6 másodperces olimpiai rekorddal aranyérmet nyert, pedig teljesen esélytelennek tekintették ebben a számban.

Győzelme után diplomát szerzett, majd visszatért Kínába, ahol előbb a kínai-angol iskolában, később szegény gyermekek tanintézményében tanított.

1941-ben a háborús veszély miatt feleségét és lányait Kanadába küldte, ő maga azonban Kínában maradt: Sanghaj közelében tanított. 1943-ban a területet elfoglalták a japánok. Liddellt Weifangba internálták, ahol igyekezett segíteni az öregeken, a betegeken, emellett gyerekeket tanított.

Eric Liddell 1945. február 21-én halt meg agydaganatban és tífuszban. Néhány hónappal korábban Winston Churchill elérte, hogy néhány foglyot szabadon engedjenek. Liddell is köztük lett volna, de átengedte helyét egy állapotos fogolytársának. Utolsó két szava ez volt: „Teljes odaadás”.

Noha származására nézve nem volt kínai, Sicsiacsuangban, a Mártírok Mauzóleumában helyezték örök nyugalomra.

Mindig ugrásra készen másokért – Orbán László kolozsvári egyetemi lelkész

Augusztus 9-én, szombaton este elhunyt Orbán László kolozsvári egyetemi lelkész. A Duna-deltánál volt egyetemistákkal nyaralni, amikor egy fiatalt kellett kimenteni a vízből. A fiatalt sikerült megmentenie, ő maga azonban vízbe fulladt.

Orbán László Kolozsváron született, vallástalanul nevelkedett.

György Balázs akkori káplán szeretete által indult el Isten felé, azután rövidesen megszületett a papi hivatása. Szülei átköltöztek Pécsre, de ő úgy érezte, népéért Erdélyben kell maradnia. Szentelése után Gyimesfelsőlokon és Csíkban volt káplán, azután Rómában végzett családpasztorációs tanulmányokat. Az utóbbi években Kolozsvárott volt egyetemi lelkész.

Néhány részlet diákjai visszaemlékezéseiből:

„Ragyogó arc, szeretettel teli szív, Istenbe mélyen gyökerező hit – ezek jellemezték a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) összetartóját, Jézus követőjét, Orbán László egyetemi lelkészünket. Mély tiszteletünket és köszönetünket szeretnénk kifejezni iránta, aki augusztus 9-én a tengeren életét adta egy egyetemista társunkért. Ám nemcsak szeretetből fakadó halála, hanem embertársaiért mindig ugorni kész lelkülettel beragyogott élete is mutatta, hogy Isten országának építésén fáradozik. Egész testével, lelkével, szellemével, egész lényével bizonyította, hogy a szeretet mindent legyőz. Kimeríthetetlen humora, fiatalos lendülete által a mi nyelvünkön tudott megszólítani bennünket. Amikor kellett, megdicsért, amikor szükséges volt, megfeddett, de mindig szeretettel volt irányunkban. Teljes önfeláldozással vezette a lelkészséget, terelgetett bennünket az Isten útján a szentté válás felé. Végül ő maga vált szentté, beteljesítve az Úr igéjét: Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért (Jn 15,13).”

PPM