Ha megnézzük a liturgikus évünket, szinte rendszeresen találkozunk emléknapokkal vagy ünnepekkel, melyek a Boldogságos Szűz Máriára emlékeztetnek minket. Ebben a rövid írásban a nyáron előforduló Mária-ünnepeket és emléknapokat szeretném bemutatni.
A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVE. Ezzel az emléknappal találkozunk először a nyár folyamán. A Szűzanya szívének ünnepe változó dátumra esik, mivel ez mindig a Jézus Szent szíve utáni szombat. Jézus szívének ünnepéhez hasonlóan a Szent Szűz szívét ünnepelve anyai szeretetét és jóságát méltatjuk. Mivel Jézus valamennyiünket rábízott a kereszten, különösen is szoros kapcsolatban vagyunk vele és édesanyai szívével. A Szűzanya szívének a tisztelete a 17. században indult el és VII. Pius pápa hagyta jóvá. Az egyetemes egyház naptárába XII. Pius pápa vette fel az emléknapot, melyet kezdetben augusztus 22-én ünnepeltek.
SARLÓS BOLDOGASSZONY, SZŰZ MÁRIA LÁTOGATÁSA ERZSÉBETNÉL. Az ünnepnek szentírási alapja van, hiszen tudjuk azt, hogy az angyali üdvözlet alkalmából Szűz Mária értesült arról, hogy idősödő rokona, Erzsébet is gyermeket vár, bár magtalannak tartották az emberek. Amikor Mária meghallotta ezt az örömhírt, a Szentírás tanúsága szerint azonnal útra kelt és meglátogatta Erzsébetet. Egyrészt azért, hogy osztozzon az idős rokon örömében és segítségére legyen, másrészt azért, hogy a saját örömét is megossza Erzsébettel, tudniillik, hogy a Megváltó édesanyjává választotta őt Isten. Ekkor történik továbbá az is, hogy a két magzat köszönti egymást, és Erzsébet ezt ki is mondja Máriának. Ezt az ünnepet magyar egyházunk július 2-án, a világegyház május 31-én tartja. Az ünnepet a 13-14. századtól méltatja egyházunk.
KÁRMEL-HEGYI BOLDOGASSZONY EMLÉKNAPJA. Eredetileg ez az ünnep a karmelita rend ünnepe volt. A Kármelhegyről a Szentírásban olvashatunk Illés próféta itt mutatta be azt az áldozatot, mellyel bebizonyította az egész nép előtt, hogy egyetlen igaz Isten létezik, és ez Izrael Istene. Később aztán remeték vonultak Kármel hegyére. Ebből alakult a szemlélődő karmelita rend az Istenszülő pártfogása alatt. Az emléknapot XIII. Benedek pápa írta elő az egész egyház számára a 18. században. Július 16-án ünnepeljük.
SZŰZ MÁRIA RÓMAI FTEMPLOMÁNAK FÖLSZENTELÉSI EMLÉKNAPJA. (Havas Boldogasszony). Ezt az emléknapot augusztus 5-én ünnepeljük. Ez a nap a Rómában található Santa Maria Maggiore- bazilika fölszentelésére való emlékezés. A név onnan ered, hogy a legenda szerint a templom helyét csodálatos hó borította.
SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE, NAGYBOLDOGASSZONY. A világegyház augusztus 15-én ünnepli ezt e főünnepet. A legősibb keresztény Mária-ünnep. Már az 5. században megvolt. Konstantinápolyban december 26-án tartották az ünnepet, azon elv szerint, hogy azoknak a szenteknek az ünnepét, akik kapcsolatban állnak egy főünnep eseményével, közvetlenül a főünnep után ünnepeljék. Szűz Mária mennybevételének tanítása a katolikus egyházban dogma, vagyis kötelező tanítás. A dogmát XII. Pius pápa hirdette ki 1950-ben. Azt ünnepeljük, hogy Jézus földi élete után azonnal a mennyei dicsőségben részesítette édesanyját.
BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA KIRÁLYNŐ. Ezt az emléknapot Nagyboldogasszony nyolcadnapján, vagyis augusztus 22-én ünnepeljük. Amint a név is mutatja, a mennybe vitt Boldogságos Szűz Mária titkát ünnepeljük. Konkrétan a dicsőséges olvasó két utolsó titkát, mely a mennybevételről és Mária megkoronázásáról beszél. Eredetileg ezt az emléknapot május 31-én ünnepelték.
Látjuk tehát, hogy a nyár folyamán is bőségesen találkozhatunk Mária-ünnepekkel. Ezzel arra akar sarkallni bennünket egyházunk, hogy minduntalan újítsuk meg szeretetünket a Boldogságos Szűz iránt. Tegyük is ezt, hiszen ha benne bízunk, biztosan Szent Fiához vezet minket.
Molnár János
ungvári plébániai kormányzó
Következő számunkban foglalkozunk az őszi Mária-ünnepekkel.
© Új Hajtás - Egyházmegyei Hatóság, Munkács 2006-2024.
Minden jog fenntartva!