A Beregszászi Szent Anna Karitász

A Beregszászi Szent Anna Karitász egy viszonylag fiatal szervezet a kárpátaljai szociális és karitatív szervezetek között. Mindössze néhány évvel ezelőtt, 2011-ben alakult Michels Antal atya kezdeményezésére, aki abban az évben került Beregszászba. Veres Irén és Rabár Erzsébet után 2014. júniusától Varga Attila koordinálja a szociális szolgálat tevékenységét. Alább a vele ké- szült interjút olvashatják.

– Mi az, ami arra indított, hogy jelentkezz a beregszászi Karitász vezetői állására?

– Vállalkozóként dolgoztam, és mindig jutott egy kevés időm arra, hogy önkéntesként részt vegyek a karitász munkájában. Egy kevés pénz is akadt, amelyet erre a célra áldoztam. Megszerettem a karitatív munkának ezt a formá- ját, jó érzéssel tölt el, amikor adhatok valamit a rászorulóknak. Sok emberrel találkoztam, akiknél a karitásztól vagy más hasonló segélyszervezettől függ az, hogy van-e napi betevője vagy gyógyszere.

– Kiket támogat a szervezet?

– Elsősorban a beregszászi egyházközség rászoruló híveit, valamint a Beregi Esperesi Kerülethez tartozó egyházközségek rászorultjait. Persze sokszor fordulnak hozzánk olyan rászorulók, akik nem a római katolikus egyház hívei, valamilyen szinten nekik is igyekszünk segíteni.

– Helyileg hol található a Beregszászi Karitász?

– A beregszászi egyházközség tulajdonában lévő épületben – amely a templom udvarán található – alakították ki. Egy irodából, egy előtérből és egy kisebb fogadószobából áll, valamint egy volt garázsépületben raktárhelyiség működik.

– Milyen tevékenység jellemezte a szervezetet, amikor a vezetője lettél, illetve jelentek-e meg azóta újfajta tevékenysé- gek, projektek?

– Rendszeresen folytak beteglátogatá- sok, segélycsomagok eljuttatásával egybekötve. Évente kétszer volt segélycsomag-osztás rászorulók számára. A betegek világnapja alkalmából is osztottunk ki segélycsomagokat. A tűzifa-segélyprogram keretén belül tűzifát szereztünk be a rászorulóknak, illetve a fűtésszámlák kifizetésében segítettünk nekik.
Azóta új projekteket is indítottunk. Pályáztunk egy „nagymami” c. projektre, amely abból áll, hogy magá- nyos, egyedülálló idősek havonta né- hányszor összejönnek egy süteményes-, illetve teadélutánra. Azon kívül az „Önkéntesség határok nélkül” fiatalok csoportjával közösen elindítottunk egy akciót, amelynek keretén belül a fiatal önkéntesek időseket látogatnak, segítenek megjavítani az otthonukban dolgokat, vagy csak egyszerűen jelenlétükkel felvidítják az idősek mindennapjait.

– Milyen terveitek vannak a jövőt tekintve?

– Nagy tervünk egy ingyenkonyha létrehozása a jelenleg felújítás alatt lévő közösségi és lelkigyakorlatos ház egyik részében. Valamint fontos, hogy a jelenleg folyó projekteket továbbra is színvonalasan tudjuk végezni.

– Milyen forrásokból tud mű- ködni a karitász?

– Jelenleg nagyrészt a beregszászi egyházközség finanszírozza a karitász működését. Az Egyházmegyei Szent Márton Karitász is sokszor segít egy-egy kiadásunkban. Ezenkívül igyekszünk pá- lyázati forrásokat is találni különböző projektjeinkre kisebb-nagyobb sikerrel. Tárgyi segélycsomagokat a városban lévő szervezetektől szoktunk kapni, illetve a beregszászi egyházközség hívei is szép számmal szoktak használtruha csomagokat hozni hozzánk.

– Ez alatt a szűk egy év alatt mi volt a legszebb élményed a szervezet működésével kapcsolatban?

– Minden egyes eset, amikor valamiben is segíteni tudtunk egy rászoruló- nak, örömmel tölt el. Különösen megrendítő, amikor olyan emberrel találkozunk, aki a napi étkezését sem tudja megoldani, és látom milyen nagy segítség számára az, amikor sikerül neki megszervezni, hogy például a Beregszászi Máltai Szeretetszolgálat ingyenkonyhá- ján jusson rendszeresen táplálékhoz.

Vagy az is nagy örömmel tölt el, amikor egy súlyosan beteg embernek sikerül megfelelő anyagiakkal támogatnunk a sokszor életmentő műtétjét.

– A jelenlegi ukrajnai krízishelyzetben mennyire növekedett meg a rászorulók száma?

– Látványosan több azoknak a száma, akik hozzánk fordulnak segítsé- gért. A legfőbb kiváltó oka ennek az élelmiszer árának és a rezsiszámláknak az emelkedése. Napról napra nő azoknak a száma, akik a megnövekedett árak miatt már nem tudnak elégséges mennyiségű élelmiszert vagy gyógyszert vásárolni. Van olyan is, akinek lelki segítségre, jó szóra van szüksége.

Igyekszünk mindenkinek segíteni, de sajnos a mi lehetőségeink is korlátozottak. Sok esetben kénytelenek vagyunk más helyi segélyszervezetekhez irányí- tani a rászorulókat.

– Kelet-ukrajnai menekültek fordulnak-e hozzátok segítsé- gért?

– Igen, volt néhány menekült család vagy egyedülálló, akik a kelet-ukrajnai területről érkeztek és segítségre szorultak, azonban ezek az esetek egyediek. Inkább a helyi lakosok között van egyre több nélkülöző és rászoruló.

Az interjút készítette: Bunda Szabolcs