„A cigányság esélye Krisztus”

744
Cigánytalálkozó Munkácson

„A cigányság esélye Krisztus”; „…inkább te győzd le a rosszat jóval”. Ez a két transzparens fogadta a cigánytalálkozó résztvevőit, melyet február 18-án tartottak Munkácson. A székesegyház kápolnájában a kárpátaljai római katolikus cigány hívek képviselői gyűltek össze, hogy meghallgassák Székely János esztergom-budapesti segédpüspök (a magyarországi cigánypasztoráció felelőse), Dúl Géza atya (a cigánypasztoráció magyarországi referense), valamint a váci egyházmegyében található Ceferino Ház cigány és nem cigány munkatársainak tanúságtételét, akik Majnek Antal püspök meghívására érkeztek Kárpátaljára. Székely János püspök arról beszélt: Jézus kérése szerint legyünk világító fáklyák: ne rejtsük véka alá világosságunkat, hanem bátran mutassunk vele utat másoknak Isten felé. Ha megbántanak, nem fogadnak el minket, ne rosszal viszonozzuk a rosszat, hanem győzzük le a rosszat jóval, mint Afrikában az a néger kisfiú, akit senki nem akart megajándékozni karácsonykor, ezért ő ajándékozott meg mindenkit. Legyőzte a rosszat jóval – és megváltozott a hangulat az osztályban.

A munkatársak – Dúl Géza atya kérdéseire válaszolva – saját megtérésük történetét beszélték el egyszerű és őszinte szavakkal. Egyiküknek – saját bevallása szerint – plébániájával régebben annyi kapcsolata volt, hogy bejárt oda gyümölcsöt lopni… Az odaköltöző, cigánypasztorációval is foglalkozó nővérek életpéldája és szeretete indította el azon az úton, aminek során most már lelkipásztori munkatársként dolgozik.

Másikukat egy személyes tragédia kapcsán érintette meg úgy az Isten, hogy azóta nekiadta az egész életét.

Egy – szintén cigány – házaspár mindkét tagja munkatársként dolgozik, ami nem kis lemondást jelent családjuk számára, de gyermekeik velük együtt tudatosan vállalják az áldozatokat az Isten országa építéséért. Ők is elbeszélték, mennyire konkrétan szólt hozzájuk az Isten, s egyéni életükben, viselkedésükben is mennyi üdvös változást hozott az Ő követése.

A hol vidám, hol szívszorítóan komoly, a lelkek mélyét megérintő beszámolók után agapé, majd kiscsoportos beszélgetés következett a katolikus líceum épületében. A napot szentmise zárta, melyet Székely János és Majnek Antal püspökökkel együtt mutatott be Dúl Géza atya, valamint a Munkácsi Egyházmegye cigánypasztorációval foglalkozó papjai közül kettő: Pogány István általános helynök, a cigánypasztoráció felelőse, és Petenko Miron újmisés. A szentmisén Gável András és Gellért egyházzenészek is közreműködtek lendületes magyar és cigány nyelvű énekekkel.

Másnap délelőtt a cigánymisszió kárpátaljai munkatársai és a Magyarországról érkezettek beszéltek tevékenységeikről, ismerkedtek egymás helyzetével.

Bár Magyarországon összehasonlíthatatlanul jobbak a feltételek és a lehetőségek, a kárpátaljaiak sokat tanulhattak a magyarországiak tapasztalataiból.

Kárpátalján a cigánypasztoráció terén (is) hiány van a megfelelő számú elkötelezett munkatársból, sokan közülük nagy erőfeszítéssel és gyakran kényszerű egyedüllétben igyekeznek helytállni.

Van, aki édesanyjától „örökölte” a cigánypasztorációt, s hűségesen folytatja munkáját; van, ahol a közelben dolgozó pap is kijár a táborba, ami nagy segítséget jelent, van, ahol ez a lehetőség nem adott; van, ahol közösségi ház is épült egyházunk támogatásával (s több helyen a cigányok munkájából is), de van, ahol erre nem futja. A magyarországiak a közös munka, a cigány és nem cigány munkatársak közösségének fontosságáról, megtartó erejéről, s ebben szerzett tapasztalataikról beszéltek.

Dúl Géza atya hangsúlyozta: a cigánypasztoráció nem a cigányok felemeléséről szól, hanem arról, hogy a két nép közti szakadék fölé kölcsönösen hidat építsünk. Általános tapasztalat, hogy nagy az igény az emberekben a cigányokkal való normális kapcsolatra, együtt imádkozásra.

A lelkesítő hangulatú megbeszélés ebéddel zárult, mely közben folytatódott az eszmecsere. A megbeszélésen – és a találkozó mindkét napján is – részt vett Majnek Antal munkácsi megyéspüspök is, aki régebben viski plébánosként, most pedig megyéspüspökként is tevékeny részt vállal a cigánypasztorációban. A találkozón részt vett Pópa Valér örökfogadalmas cigány származású ferences szerzetes is, aki Visken született, s jelenleg Esztergomban végzi teológiai tanulmányait.

Pápai Zsuzsanna
 
 
Előző cikkImaoldal
Következő cikkMegfogjuk egymás és Isten kezét