Különös, fényes csillag tűnik fel a hosszú, téli éjszaka sötétségében, melynek fénye megállapodik egy betlehemi istálló fölött. Ez segített megtalálni a pásztoroknak, később a három napkeleti bölcsnek a várva várt Messiás-királyt! Betértek a szegényes barlangba, és ott találták a jászolban fekvő Kisdedet, aki a világ Világossága lett.
Gyakran olvassuk a Bibliában, hogy a nagy eseményeket égi jelenségek kísérik. Érezzük, hogy az egész teremtett világ mennyire eggyé válik ilyenkor, mennyire összekapcsolódik minden mindennel. Isten Fia érkezésének is vannak ilyen látható jelei. Az a különös fényesség segített az istenkereső embereknek megtalálni a földre érkezett Istent. Milyen érdekes, hogy amikor a Golgotán elhagyta ezt a világot, akkor éppen ellenkezőleg teljesen besötétedett, és megremegett a Föld is.
Ma, amikor az emberek önző bűnei miatt egyre többször tapasztaljuk, hogy az élővilágban felborul az ökológiai egyensúly, a Föld is reagál ezekre: a szaporodó szélviharok, földrengések, szökőár, extrém időjárás mind félelmetes figyelmeztetés, hogy az emberiség sok-sok bűne elrontja a rendet, a békét és minden fontos kapcsolatot, amely összetartja a világot. Látjuk, mennyire időszerű Szent Pál csodálatos megérzése, hogy az egész természet sóhajtozva vajúdik, és várja Isten fiainak a megszületését! (vö. Róm 8,19)
Akik teljes szívvel vágynak a Szeretet és Igazság megnyilvánulására, azok hasonlóképpen megtapasztalják érkezését, mint ajándékot: világosság költözik az értelmünkbe és forróság a szívünkbe. Ő mondta:„Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétségben”. A másik oldalon pedig azt látjuk, hogy aki nem fogadja be az Istent – tehát nem akar szeretni, megbocsátani, megtérni az igazsághoz –, abban növekszik a sötétség, körülötte pedig a homály, a hamisság, majd az egyre inkább eldurvuló gonoszság.
Egy vállalkozó mesélte, hogy az előző munkahelyén nehezen boldogult az emberekkel: sokféle probléma akadályozta, nehezítette a munkáját, keserítette az életét. Ma már látja, mi volt ennek az oka: most többnyire hívő emberekkel dolgozik együtt, akik ritkán veszekednek, sokkal gyakrabban vidámak, és szorgalmasan dolgoznak. Így a felmerülő problémákat is hamar meg lehet oldani. Észrevette, hogy ezek többnyire hívő emberek, s ezért dolgoznak olyan lelkiismeretesen és élnek oly szépen.
Tetszett nekem ez a jó hír. Ez az, amire vár a világ. Világosságra van szükség az emberek fejében, hogy tisztán tudjanak gondolkodni, az igazságban élni, kapcsolataikból kiirtani a hamisságot, a korrupciót, munkájukból a mértéktelen haszonszerzést, hisz a pénz mohó vágya mindenféle bűn melegágya (vö. 1Tim 6,10). Ezek miatt szenved oly sok ember, különösen a gyerekek és öregek. Fontos, hogy kezdjük el kiirtani magunkból az önző vágyakat, és kapcsolatainkban is engedjük megszületni Jézust, aki a szüntelenül megújuló Szeretet: (Chrisztosz rozsdajetszja!) Krisztus születik! – Dicsőítsétek Őt!
Karácsonykor lelkünk megnyílik a reményre, amint a pólyába takart, jászolban fekvő gyermek mögé rejtőzött isteni dicsőséget szemléljük. Ha elfogadjuk Karácsonynak ezt a parodoxonát, felfedezzük az Igazságot, amely szabaddá tesz bennünket, és a Szeretetet, amely átalakítja életünket. A betlehemi éjszakán a Megváltó egy lett közülünk, hogy társunk legyen a történelem viszontagságos útjain. Fogjuk meg felénk nyújtott kezét: a kezet, amely nem akar semmit elvenni, csak adni.