Az igazi misszió az emberek Krisztushoz vonzása

Az október 5-ei általános kihallgatáson a Szentatya a pár nappal korábbi grúziai és azerbajdzsáni útjára tekintett vissza. Beszédéből idézünk.

„Múlt hétvégén apostoli úton voltam Grúziában és Azerbajdzsánban. Ez az út az Örményországban tett júniusi látogatásom folytatása és kiegészítése volt. Ily módon – Istennek hála – meg tudtam valósítani azt a tervemet, hogy meglátogatom ezt a három kaukázusi országot, hogy megerősítsem a bennük élő katolikus egyházat és bátorítsam az ott élő népek útját a béke és a testvériség felé.

Mindkét országnak nagyon ősi történelmi, kulturális és vallási gyökerei vannak, ugyanakkor történelmük új szakaszát élik: mindkettő idén ünnepli függetlenségének huszonötödik évfordulóját. Sokféle nehézséggel kell szembenézniük a társadalmi élet több területén. A katolikus egyháznak az a feladata, hogy jelen legyen, különösen is a tevékeny szeretet és az emberi haladás előmozdításának jelével; ezt közösségben igyekszik tenni a többi keresztény egyházzal és közösséggel, és párbeszédben a többi vallási közösséggel.

Grúziában ezt a küldetést az ortodox testvérekkel való együttműködésen keresztül teljesítjük. Ezért nagyon fontos jel volt, hogy amikor megérkeztem Tbiliszibe, a köztársasági elnökkel együtt fogadott engem a repülőtéren a tiszteletre méltó II. Ilia pátriárka is. Másnap látogatást tettem a patriarkális székesegyházban, ahol Krisztus ruhájának ereklyéjét, az egyház egységének jelképét tisztelik. Ezt az egységet megerősítette a különböző keresztény felekezetek sok vértanújának vére. A legtöbb megpróbáltatást elszenvedett közösségek közé tartozik az asszír-káld közösség, amellyel Tbilisziben nagyon szép imaalkalmon vettem részt; azért imádkoztunk, hogy béke legyen Szíriában, Irakban és az egész Közel-Keleten.

A szentmisét Grúzia – latin, örmény és asszír-káld – katolikus híveivel a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréznek, a missziók védőszentjének emléknapján mutattuk be: ő arra emlékeztet minket, hogy az igazi misszió az emberek Krisztushoz vonzása azáltal, hogy szoros kapcsolatban vagyunk Krisztussal az imádságban, a szentségimádásban és a konkrét, tevékeny szeretetben, amely nem más, mint a legkisebb testvérünkben jelenlévő Jézus szolgálata.

Az evangéliumi jelenlétre mint Isten országának magvetésére ha lehetséges, még nagyobb szükség van Azerbajdzsánban, ahol a lakosság többsége muszlim, és a katolikusok csak pár százan vannak, de hála Istennek, jó kapcsolatot ápolnak mindenkivel, sőt kimondottan testvéri kötelék fűzi őket az ortodox keresztényekhez.

Ezért Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában két olyan találkozón vettünk részt, amelyeket a hit képes megfelelő kapcsolatban tartani, ezek pedig: a szentmise és a vallásközi találkozó.

Isten áldja meg Örményországot, Grúziát és Azerbajdzsánt, és kísérje az ő szent zarándoknépének útját ezekben az országokban!”

forrás: Magyar Kurír