Az örök élet reménye

Mindenszentek és halottak napja elé

Legtöbbször talán szórakozottan hallgatjuk azokat a szentírási részeket, ahol Jézus az örök életről beszél, és elsuhan a fülünk mellett Jézus szavainak értelme. Pedig a feltámadás és az örök élet hitünk alapja. Mint Szent Pál is mondja: feltámadás nélkül értelmetlen a hitünk. Valóban: mi értelme is lenne az örök élet reménye nélkül?

Magam is többször hallgattam szórakozottan azokat a szentírási részeket, melyekben Jézus többször is úgy megfelelt a szadduceusoknak az örök életről szóló kérdésben, míg az egyik válasza hirtelen értelmet kapott: „Ami pedig a halottak feltámadását illeti, nem olvastátok, amit az Isten mondott nektek: Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene. Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké” (Mt 22,31- 33). Hirtelen megértettem, hogy ez arra vonatkozik: a három pátriárka él Isten örök országában, és Isten ezért mondja magát az ő Istenüknek. Mi értelme lenne, ha örökre halott emberek Istenének nevezné magát? Isten az élet Teremtője, maga az Élet, ő nem lehet a halottak Istene. Tehát nyíltan kimondja ezzel, hogy van örök élet!

Mint a Jézus körül állók akkor, én is elámultam tanításán. Amit mondott, olyan egyszerű és olyan világos, hogy talán azért nem fogtam fel olyan sokáig a jelentését. Bizonyára minket is elfog időnként a kételkedés: valóság mindez? Van mennyország? Életünk legfontosabb kérdése ez, hiszen életünk egyetlen igazi célja, hogy egyszer Isten mellé kerüljünk, aki egyedül teheti tökéletesen boldoggá az embert. Az útvonal mindenki számára más, de vágyakozásunk ugyanoda vezet mindannyiunkat: Hozzá.

Ha hiszünk Jézusnak, azt is hinnünk kell, amit az örök életről mondott. Aki akkora szeretettel volt közöttünk – emberré lett, vállalta ennek minden kényelmetlenségét, tanított minket és meghalt értünk –, az nem csap be bennünket. Semmilyen okból, hiszen ő maga az Igazság, és „az igazság szabaddá tesz benneteket” (vö. Jn 8,32). Ha valaki egyszer már becsapott minket, gyanakodva nézünk rá. Azonban ő ezt sosem tette és ma sem teszi: benne feltétlenül megbízhatunk.

Nehéz hinni abban, amit sosem tudhatunk bizonyosan; egészen hétköznapi dolgokkal is így van ez. Pl. nyáron és ősszel sokan allergiások a levegőben szálló virágporra, náthásak, rosszul érzik magukat, szemlátomást megviseli őket. Én semmit nem érzékelek ebből a virágporból, mintha ott se lenne, és nehéz elképzelni, hogy tényleg ott szálldogáll körülöttem is – de a többieken látom, hogy mégis ott van. Ugyanígy lehetünk az örök élettel is. Ám ha benső kapcsolatban vagyunk Istenünkkel, és tapasztaljuk gondviselését, jelzéseit, akkor hiszünk abban, hogy ebben a legfontosabb dologban is az igazat mondja nekünk. És valaki olyannak hinni, akiben igazán megbízunk, sokszor biztosabb eligazítást ad, mint a saját tudásunk. Gondoljunk csak arra, mennyi mindent „tudtunk” biztosan kisgyermek-korunkban, amit aztán édesapánk vagy édesanyánk később mosolyogva megmagyarázott, kiigazítva tévedésünket. Az Isten dolgaival kapcsolatban sokszor mi is kisgyermekek vagyunk, mert nem érjük fel ésszel az ő terveit. De attól még hihetünk abban, hogy ő jót akar nekünk, mint ahogy a szülő is jót akar gyermekének, aki sokszor nem érti ezt és keservesen sír, mert le kell mondania valamiről, amit éppen nagyon fontosnak tart és szeretne. De ki engedné kisgyermekének, hogy éles késsel játsszon, mert az neki olyan izgalmas? Ugye mindannyian kivesszük a kezéből, akármennyire is sír érte?

A szentek és – reméljük – szeretteink is ott vannak Isten mellett. Hozzá igyekszünk mi is. Higgyünk Neki, akiben soha nem kell csalódnunk! Igyekezzünk parancsa szellemében mi is szentté válni, az ő parancsai szerint élni, és eljutni Hozzá, aki maga a mennyek országa, az örök boldogság! Ezen az úton nyújtanak segítséget nekünk életútjukkal a szentek.

Jó, ha tudjuk! A november 1-8. közötti időszakban teljes búcsút lehet nyerni halottaink számára. A búcsú elnyerésének feltételei a következők: temetőlátogatás, és/vagy szentmisén való részvétel, gyónás és áldozás, valamint egy Hiszekegy, Miatyánk és Dicsőség elimádkozása a Szentatya szándékára. Mennyei Atyánk, hallgasd meg jóságosan imádságunkat, amikor húsvéti hittel valljuk, hogy szent Fiad a halálból életre támadt. Kérünk, erősítsd bennünk azt a reménységet, hogy elhunyt híveidnek is megadod a boldog feltámadást. Amen.