Beregszászban 2011. október 27-29. között élménypedagógiai tanfolyamot rendeztek. Meglepő s elgondolkodtató volt mindenki számára az a kifejezés, hogy „élménypedagógia”. Hogyan lehet egy képzés, egy tanfolyam élményekkel telített? Arról szeretnék beszámolni, hogyan lehet húsz, szinte teljesen idegen embernek három nap alatt bizalmi szinten kapcsolatot kiépítenie egymással.
Budapestről érkező trénerünk, Bányai Sándor gondoskodott arról, hogy pár órán belül játékosan megtanuljuk egymás nevét, majd további játékok segítségével belső tulajdonságainkra, értékeink felfedezésére is sor került. Fantasztikus élményekkel gazdagodhattunk már az első nap folyamán, hiszen Sándor csodálatos kis csapatot kovácsolt össze. Ezt tanúsítja a nap utolsó, de egyben legnehezebb feladata is, melyben minden személy csak egy képet láthatott, s elmesélve egymásnak a látottakat értelmes mesévé formálta a képeket, s mindezt 35 perc alatt.
A következő nap szintén ügyességi játékok segítségével tanulhattunk, de ami a legfontosabb: minden feladat után megvitattuk a problémákat, tanulmányoztuk a megfigyeléseket, a számunkra fontos dolgokat, melyeket a gyakorlatok során megtanultuk, elsajátítottunk.
Az utolsó nap folyamán úgynevezett visszajelzést készítettünk, melyben név nélkül kifejezésre juttattuk, hogyan is éreztük magunkat. Választhattunk, s legtöbbünk a „szórakozás”, illetve a „felhívás” felé helyezte el a jelét, melyből arra a következtetésre jutottunk, hogy a legtöbb résztvevő azt szeretné, ha ezentúl magasabbra tennénk a mércét; merjünk egyre többet és többet vállalni, új dolgokat felfedezni, kipróbálni s alkalmazni. Mindezeket pedig úgy végezzük, hogy ne csak megfelelni próbáljunk, hanem önmagunk is szórakozni tudjunk a gyakorlatok, illetve feladatok közben. Szeretném megköszönni a Háló Kárpátaljai Megyei Katolikus Egyesületnek, hogy ilyen közösségformáló alkalmat biztosított számomra!