November szentjei

Imaszándék: A szekták terjedése a helyi egyházakat arra sarkallja, hogy új módon becsüljék meg a Szentlélek igazi adományait.

1. MINDENSZENTEK ÜNNEPE. Már a IV. században ünnepelte a görög egyház az összes vértanúkat a pünkösd utáni első vasárnapon. A latin egyházban 610-ben IV. Bonifác pápa a híres pogány Pantheonból keresztény templomot csináltatott az összes vértanú tiszteletére, és azóta mindenszentekkor van ennek a templomnak a búcsúja. Jámbor Lajos alatt aztán elterjedt az egész katolikus világon, és azt a vigasztaló igazságot állítja elénk, hogy minden nép, kor, rang, állás, tehetség hozzájárul, hogy Isten dicsőíttessék az ő szentjeiben. Istennek minden szentjei, könyörögjetek érettünk!
2. HALOTTAK NAPJA. A küzdő egyház mindenszentekkor a dicsőséges egyházat ünnepli; ma a szenvedő egyházról, a tisztítóhelyen szenvedő lelkekről emlékezik meg. Eszébe veszi, amit Szent Gertrúddal mondott az üdvözítő: „Minden lelket, amelyet kimentesz a purgatóriumból, úgy fogad Isten, mintha őt szabadítottad volna ki a fogságból, és alkalmas időben megjutalmaz ezért a jótéteményedért”. „A holtakért való imádság kedvesebb Isten
előtt, mint az élőkért való” — mondja Aquinói Szent Tamás.
5. SZENT IMRE (1000 v. 1007 -1031). Az első magyar királyi herceg kereszténységét már ég és föld különbség választotta el nagyapjának és kortársainak látszatkereszténységétől; az ő vallása már nem kényszerűség parancsolta államérdek, hanem velőkig ható valóság volt. Szent Istvánnak és Boldog Gizellának csak szent lehetett a fia! Két korona várt rá. Az égi és a földi. Ezeket elnyerve ma az ifjúság védőszentje.
11. SZENT MÁRTON (316 k. -397). EGYHÁZMEGYÉNK VÉDŐSZENTJE. Magyar föld szülöttje. Tízéves korában szülei akarata ellenére véteti föl magát a hitjelöltek közé! Az egykori katonatiszt a felebaráti szeretet nagy szentje. Életének közismert eseménye, hogy amikor egy didergő koldusnak adja tiszti köpenye felét, álmában megjelenik Krisztus, és így szól: „Márton öltöztetett ebbe a köpenybe”.
12. SZENT JOZAFÁT (1580 -1623). Az unió, az egység vértanúja. A rutén uniónak többek közt azért is van maradandó hatása, mert Jozafát vére pecsételte meg. Halála előtt így nyilatkozott: „Meg akartok ölni. Tudjátok meg, számomra az lesz a legnagyobb boldogság, ha meghalok értetek! Adná meg csak az Úr azt a kegyelmet, hogy életemet adhassam a szent unióért, Szent Péter főségéért és az ő utódjáért, a római pápáért!”
„A szentek nagyszerű példája sarkall minket, s mert egy családba tartozunk, közbenjárnak értünk nálad”. (Prefáció) Milyen jó nekünk, hogy eleink közül oly sokan tartoznak a szentek seregéhez! Bízva énekeljük: „Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed, érdemét idézzed!”
16. SKÓCIAI SZENT MARGIT (1046 – 1096). Szent István királyunk unokája volt, az igazi keresztény királynék mintaképe.
17. SZENT GERTRÚD (1256 -1302). Emlékezetes mondása: „A világ Isten világa, azért szép és ragyogó. Az emberek, még a bűnösök is, Isten emberei, mindet nagyon kell szeretni”. A barátnője egyszer kérdezte az Üdvözítőt, hol kell őt keresni. Jézus ezt felelte: „A szentségházban vagy Gertrúd szívében.”
19. ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET (1207 – 1231). Mint hajadon, mint hitves és mint özvegy egyaránt mintaképe volt a keresztény tökéletességnek. Apai és anyai ágon egyaránt királyok és szentek véréből eredt. A szeretet tette szentté. A szegényeknek bő alamizsnát osztott, az elhagyott és nyomorék gyerekek számára menhelyet állított. A betegeket személyesen mosdatta, kötözgette undok sebeiket. Amikor megvádolták, hogy idegen férfi fekszik az ágyában, férje a várt poklos helyén magát Krisztust találja.
22. SZENT CECÍLIA (? – 230). Cecília az egyházi zene pártfogója. Élete tökéletes dal volt Krisztus dicsőségére. A nagyszőlősi temetőkápolna búcsúja van e napon.
30. SZENT ANDRÁS (? – 70). Amikor megpillantotta a keresztet, amelyre felfeszítették, így kiáltott fel: „Üdvözlégy szent kereszt, jóságos kereszt! Dicsőségbe és szépségbe öltöztettek az Úr tagjai… Végy el engem az emberek közül, s adj vissza Mesteremnek!”