“Öltsétek föl az Isten fegyverzetét, hogy az ördög cselvetéseinek ellenállhassatok.” (Ef 6,11)
Hajlamosak vagyunk lebecsülni a sátán mesterkedéseit, holott a világban folyamatos szellemi harc folyik. Harcol egymással az igazság és a hazugság, az életet védő és az életellenes erők. A hívő embernek ebben a harcban kell helytállnia, ha befogadja Krisztust az életébe, belecsöppen ebbe a harcba. Hogyan? A saját hitével kapcsolatos kísértések, a régi rossz szokások, bűnök leküzdése, a mások lelkéért való küzdelem, ezek mind ennek a szellemi harcnak a részei.
De nem kell rögtön megijednünk, hiszen Isten fegyverzete megvéd minket, ha magunkra öltjük azt! Az erről szóló szakasz az efezusiakhoz írott levél hatodik fejezetében, a tizedik verstől a tizennyolcadikig tart. Itt Pál kifejti, hogy milyen fegyvereket is kaptunk Istentől.
Pál beszédét azzal kezdi, hogy “… erősödjetek meg az Úrban…”. Az első és legfontosabb, hogy Istennel szoros kapcsolatot alakítsunk ki, ezek után öltsük magunkra a fegyverzetét és legyünk éberek, ismerjük fel az ellenség erejét és szándékait, és ezeket ne becsüljük le!
“Csatoljátok derekatokra az igazság övét, öltsétek magatokra a megigazulás páncélját.” (Ef 6,14)
Isten gyermeke az igazsággal erősíti meg a derekát (gerincét). Az őszinteség, tisztesség, becsület hatalmas fegyverei, célját mindig tisztán éri el. A megigazulás páncélja abban a bizonyosságban erősít meg, hogy Krisztus kereszthalála Isten előtt megigazulttá tesz minket. Ha Isten gyermekéhez méltó életre törekszünk, akkor Krisztus igazsága szerint ítél meg minket Isten, nem a saját érdemeink alapján.
“Sarunak meg a készséget viseljétek a békesség evangéliumának hirdetésére.” (Ef 6,15)
Jézus elküldött minket, hogy hirdessük az evangéliumot minden népnek! A saru éppen ezért egy tanítványnak elengedhetetlen kelléke az úton. Az evangélium hirdetésére készségesnek kell lennünk. Szilárd elhatározással vegyük fel a sarut lábunkra; döntenünk kell Jézus mellett, hiszen jönni fognak göröngyös, tövises vagy akár járatlan utak is, ezekre fel kell készülnünk.
“Mindehhez fogjátok a hit pajzsát, ezzel elháríthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát.” (Ef 6,16)
A hit Isten kijelentéseit igaznak tartja, személyesen bízik benne. Olvassa Isten igéjét, hallgatja, komolyan veszi, majd saját életében tapasztalja is mindezek valódiságát. A kísértés mindig ezt a bizonyosságot akarja megrengetni. Mi van, ha mégsem? Tényleg megtörténtek ezek? Gyerekkori szép mese? Ezek azok a nyilak, melyek folyamatosan a hit pajzsának ütköznek. Mit tett Jézus, amikor a kísértő megtámadta? Azt mondta neki, hogy meg van írva. Jézus Isten igéjével védekezett, teljes bizonyossággal hitte, hogy Isten igéje igaz! Ezt a pajzsot tudjuk magunk elé tartani, mely teljesen kiolthatja a tüzes nyilakat.
“Tegyétek fel az üdvösség sisakját…” (Ef 6,17)
Az üdvösségben való bizonyosságunk védi a fejünket a harcban. Ha Istenhez tartozom és az Ő törvényei szerint élek, akkor bizonyos lehetek benne, hogy az Ő oldalán harcolva az üdvösségben részesülhetek.
“…és ragadjátok meg a Lélek kardját, vagyis az Isten szavát.”
A felsorolt eszközök közül ez az egyetlen, amely képes a támadásra, minden más védekezésre szolgál. A Lélek kardja a bűn ellen harcol és támad. Isten Szentlelke megeleveníti az írott igét és az emberi tanúságtételt is. Ő tudja ezekkel a szavakkal szíven ütni a hallgatóságot, a Lélek kardja munkálkodik másokban, általunk.
Legyünk készek felvenni minden reggel ezt a fegyverzetet!
Harmati Dóra cikke
forrás: 777blog.hu
© Új Hajtás - Egyházmegyei Hatóság, Munkács 2006-2024.
Minden jog fenntartva!